Július 28-tól lehet pályázni az egyetemi és főiskolai kancellári posztokra - írta a Magyar Nemzet. A lappal a felsőoktatási államtitkárság azt közölte, "természetesen" kizárólag nyilvános pályázati eljárás keretében választják ki a kancellárokat, a "jogszabályi előírásoknak maximálisan megfelelve". Megbízást az kaphat, aki felsőoktatási intézményben, gazdasági társaságban, központi vagy területi közigazgatásban hároméves vezetői gyakorlattal és felsőfokú végzettséggel rendelkezik. A kancellárokat a miniszterelnök nevezi ki.
Csakhogy hiába lesz pályázati eljárás, Orbán Viktor valószínűleg már tudja, kiket fog kinevezni. Az LMP ugyanis arra hívta fel a figyelmet, hogy a kormányfő múlt pénteken a Kossuth Rádióban arról beszélt, hogy a kancellárok egy részéről már tudja, kiket fog megbízni a feladattal. Az ellenzéki párt felhívta a figyelmet, a kancellári rendszer bevezetéséről, így az új vezetők pályáztatásáról is rendelkező törvénymódosítás csütörtökön lépett hatályba. "Amennyiben a kormány betartaná a jogszabályokat és valódi pályáztatás során dőlne el, hogy kik lesznek a kancellárok, a miniszterelnök még csak nem is sejthetné, kik lesznek az egyetemek mindenható urai" - fogalmazott az LMP közleménye.
A kancellárok felelnek majd az állami fenntartású felsőoktatási intézmények gazdálkodásának irányításáért, például a források elosztásáért, a közbeszerzésekért vagy az ingatlanhasznosításért. Ezen felül munkáltatói jogokat is gyakorolhatnak a nem oktatási területen dolgozó alkalmazottak felett. Az oktatók munkáltatói joga továbbra is a rektornál marad, akit az egyetemi vagy főiskolai szenátusok jelölhetnek a tisztségre, az ő személyüket az emberi erőforrás miniszteren keresztül az államfő hagyja jóvá. Csakhogy a rektorok hatásköre szűkül. Bár az övék marad a szakmai, tudományos irányítás, azonban az összes szakmai döntésnek - például az intézményi struktúra átalakítása, egy-egy képzés, kutatás finanszírozása - költségvetési vonzata van, így a kormányfő által kinevezett kancellár nélkül a rektorok alig "mozdulhatnak" majd. Egyúttal megszűnik az intézmények gazdasági főigazgatói posztja, akiket a nemzetgazdasági miniszter nevezhetett ki.
Azt egyelőre nem tudni, mi a miniszterelnök valódi célja a kancellárokkal. A legtöbb egyetem és főiskola nehéz pénzügyi helyzetéről ugyanis nem az állami pénzekkel való felelőtlen gazdálkodás, hanem a 2011 tartó folyamatos költségvetési megszorítások tehetnek. Ráadásul az idei minisztériumi zárolások keretében 4,2 milliárd forintot vonnak el a Felsőoktatási Struktúraváltási Alapból, amely lényegében a pénzügyi problémákkal küzdő intézmények segélyalapja.Az is kérdéses, hogy meddig maradnak helyükön az új kancellárok, ugyanis a közelmúltban a Figyelő arról írt: Orbán szeretné, ha a magyar felsőoktatás teljesítménye "láthatóvá váljon" a nemzetközi mezőnyben, ezért legalább egy hazai intézménynek be kell kerülnie a világ legjobb 200 egyeteme közé. Azonban a kormányfő szerint ez önállóan egyetlen magyar egyetemnek sem sikerülhet, ezért az University of London mintájára "egybegyúrnák" a nagy budapesti intézményeket, így az ELTE-t, a Műegyetemet és a Semmelweis Egyetemet. Állítólag Orbán álláspontja az, hogy az intézményi mérettel együtt növekedne a tudományos teljesítmény is.
