Az euróra eleve nemet mondó Egyesült Királyság távolodóban van az EU-tól, a két skandináv tagállam (Dánia és Svédország) pedig saját valutájával is jól működik. Az eurózónán kívül maradt kelet-európai országok számára viszont már középtávon is érzékelhető a centrumtól való további lemaradás veszélye. Különösen, hogy az Európai Bizottság új elnöke – aki az eurózóna pénzügyminisztereinek élén szerezte meg a nagy tagállamok kormányainak bizalmát – nyíltan a közös valuta stabilitásának erősítését nevezte legfontosabb feladatának.
Algirdas Butkevičius litván miniszterelnök Brüsszelben elmondta, hogy az euró bevezetése Litvánia számára alapvető cél volt, nemcsak gazdasági, hanem politikai okokból is. A közös európai valutához való tartozás jótékonyan hat a litván gazdasági növekedésére, és az ország biztonságát is erősíti.
Az egy főre jutó litván GDP egyébként már jó 25 százalékkal magasabb, mint a magyar. Ha meggondoljuk, hogy a Szovjetunióból nehezen kiszabaduló, majd súlyos gazdasági válsággal sújtott Litvániához képest hazánk még nemrég is mennyivel előkelőbb helyzetben volt, akkor ezen is lemérhetjük tragikus leszakadásunkat. Immár nemcsak Nyugat-Európától, hanem az értelmes politikát folytató kelet-európai országoktól.
„Magyarország jobban teljesít.” Igen, Moldovához és Haitihez képest talán még mindig.