Budapest;Tarlós István;Római-part;Budapesti Műszaki Egyetem;mobilgát;Bubi kerékpárok;

Sok kifogást emeltek már a mobilgátak ellen. A legfontosabbak és legalaposabbak a környezetvédelmi szempontúak FOTÓ: VAJDA JÓZSE

- A meg nem épült mobilgát története

Nem megy ez a narancsszínű Budapestnek. Elszúrt villamos peronok, az utcán rozsdásodó Bubi kerékpárok, és még ez a mobilgát sem akar megépülni a Római-parton.  "Azok a fránya civilek és a csukló vastagságú fáik" - gondolhatja Tarlós István főpolgármester. A mobilgátnak mindig keresztbe tesz valami. Eltolódó engedélyeztetések, környezetvédő, fellebbező civilek, akik a főpolgármester szerint "hisztérikusak" és valamiért nem akarnak a józan ész útjára térni. A haverok szakvéleményére is tesznek. Úgy tűnik azonban, hamarosan beindulhat a munka: a mobilgát-projekt kiemelt állami beruházássá nyilvánításával, három támogató szakvéleménnyel további kifogásoknak, fellebbezéseknek helye nincs.

Kifogásolták, hogy az ügyben a többszörösen érintett kerületi önkormányzat járjon el, hiszen a magántelkek közti területek önkormányzati tulajdonban vannak, így tulajdonképpen önmagukra vonatkozó döntést hoznának. A kormányhivatal szerint a civilek kifogása jogos, ezért a szomszédos II. kerületet jelölte ki az új eljárás lefolytatására.

Az új eljáró hatóság azonban hiánypótlásra szólította fel a fakivágási engedélyt kérő, a fővárosi önkormányzat nevében eljáró Erbo-Plan Kft.-t, akik viszont a hiánypótlás beadási határidejének augusztus 31-ig való meghosszabbítását kérték, az engedélyezési eljárás így legkorábban ősszel zárulhat le. 

Ezt követően megérkezett azt OVF július elején publikált szakvéleménye - amely a keltezés szerint már egy hónappal korábban megszületett. A vízügyisek hivatalos állásfoglalása többek között kijelenti, hogy "az öblözetet a Duna felől védő műnek a mértékadó árvízi terhelés kivédésére alkalmas szerkezetben, a szükséges biztonsággal a parton kell megépülnie" - vagyis a szakvélemény kiáll a főpolgármester - és a védmű építése - mellett, ugyanakkor kiáll a természeti értékek védelme és megtartása mellett is: "a terveket ki kell egészíteni a kertépítészeti, part-rehabilitációs tervekkel, azokat csak együtt szabad kezelni és ismertetni" - olvasható a dokumentumban.

Így azonban már a harmadik, úgy-ahogy "független" szakvéleménnyel felvértezve - a Műegyetem szakértőjének függetlensége ugyanis korábban igencsak megkérdőjeleződött - vajon mi állhatna még Tarlós és a további tervezgetések útjában?

A Római-partért aggódó civilek attól félnek, hogy az őszi önkormányzati választások után - a folyamatban lévő engedélyezési eljárások ellenére is - megindulhat az építkezés, hiszen azt kiemelt állami beruházássá nyilvánították - így egy fellebbezésnek sem lehet halasztó hatálya.

Németi Irén csaknem harminc évig volt az egyik legnépszerűbb magyar hetilap, a Nők Lapja főszerkesztője. Abban az időben állt a szerkesztőség élén, amikor elérték az egymilliós példányszámot és 52 millió forintos nyereséget termeltek. Mint mondja, ez bizonyos védettséget is jelentett nekik, hogy ne fogadjanak el minden felsőbb utasítást. Pedig a most 95 éves "sajtómunkás" szinte véletlenül lett újságíró. Először menekülni is akart, de aztán arra gondolt, meg kell felelni ennek a kihívásnak is. Addigi életében ezt már többször megtette: túlélte Auschwitzot és azt is, hogy a nácik halálra akarták éheztetni.