A politikus véleménye szerint a 10 milliárd eurós hitel-keretszerződés (mai árfolyamon hozzávetőleg 450 milliárd forint) azzal sérti a 2012-ben aláírt úgynevezett fiskális paktumot, hogy Magyarország nem tudja teljesíteni a költségvetési egyensúlyra vonatkozó elvárást, mivel a GDP- arányos államadósságunk évek óta magas szinten, 80 százalék körül stagnál, sőt idén a visszaállamosítások tőkeigénye miatt még több százalékponttal növekedett is.
Ez az, ami ütközik az alapszerződéssel, ugyanis 2019-től hét éven keresztül a lehívott hiteleket - évente mintegy másfél milliárd euró értékben - szerepeltetni kell a költségvetésben. Az Európai Bizottság az írásbeli kérdésre adott válasz kapcsán nem fog javaslatot tenni arra, hogy Magyarországot ismét kötelezettségszegési eljárás alá vonja, inkább korrekciós programot fognak javasolni, amelyet független szakértőkkel megvizsgáltatnak majd - véli Jávor Benedek.
A politikus arról is beszámolt, hogy a mostani írásbeli kérdését megelőzően már észrevételezte az Európai Bizottságnál, hogy a magyar kormány tiltott tendereztetést folytatott a paksi atomerőmű bővítéssel kapcsolatban, valamint nem tartották be a versenyszabályokat sem.
Ugyanakkor az európai képviselőnek tudomása van arról, hogy az Energiaklub, valamint a Greenpeace és a Paks 2-t építő Roszatom egy versenytársa is kifogásolta a magyar kormány eljárását az Európai Bizottságnál. Ezek már torkollhatnak kötelezettségszegési eljárásba, különös tekintettel arra, hogy az Európai Bizottság már korábban figyelmeztette a magyar kormányt, mivel a maastricht-i kritériumokat megsértve - mint említettük - nem csökken érdemben a GDP arányos államadósság, holott ezt nem csak az Alaptörvény írja elő, hanem az áprilisban Brüsszelnek elküldött konvergencia-programban is vállaltuk.
