Álláspontjuk szerint azok is fognak nyugdíjat kapni, akik nem vállaltak gyermeket, de az ő nyugdíjukat "azok gyerekei fogják kitermelni, akik nem csak vállalták, de megfelelő nevelésben és képzésben részesítették őket".
A KDNP érvelése egy sor fontos kérdést kikerül. Milyen tulajdonságokkal kell rendelkeznie a "megfelelő nevelésben" részesült utódnak? A párt mellőzi annak mérlegelését is, mennyiben igazságos a terv a fogyatékossággal vagy rosszabb anyagi körülmények között, netán mélyszegénységben élőkkel, illetve azokkal, akiknek nem úgy alakult az életük, hogy több gyermeket vállaljanak. De olyan kérdések is felmerülnek, hogy például ha egy férfinak három családból hat gyermeke születik, neki hogyan alakul a nyugdíja. Netán ha egy gyermek 40 évesen jut el oda, hogy diplomát szerezzen, az megjelenik majd a már nyugdíjas szülő ellátásában?
Az egyedülálló szülőknek, akiknek több, mint 90 százaléka nő, milyen kompenzációt terveznek? Ki a megfelelő képzésben részesített utód: akinek a szülei méregdrága, akár külföldi egyetemet is ki tudnak fizetni, és a gyerek például három nyelven beszél, vagy az a fiatal is pályázhat erre a címre, aki "csak" kiváló asztalos. Hogyan értékelik majd a jól képzett, de külföldre távozó fiatalok szüleit? De kérdés az is, milyen jogon büntetnék azt, aki mindent megtett azért, hogy gyereke legyen, de egészségi problémák miatt ez nem sikerült.
Barát Gábor, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság volt vezetője lapunknak korábban úgy fogalmazott: ez a terv nem oldja meg a nyugdíjrendszer hosszabb távon jelentkező finanszírozási gondjait. Teljesen rendszeridegen elemként jelenne meg a gyermekek számától, és a végzettségétől függő nyugdíjjogosultság, illetve összeg. A gyermektelenek, egygyermekesek büntetése pedig nonszensz. Barát Gábor kijelentette: a nyugdíj munkával és járulékfizetéssel szerzett jog.
