A magyarok 64 százaléka a munkanélküliséget sorolja az ország három legnagyobb problémája közé - az Ipsos egyik legutóbbi felmérése szerint. Ugyancsak sokan, 56 százaléknyian tartják aggasztónak a szegénységet, a szociális egyenlőtlenséget és 46 százalék említette a legjelentősebb gondok sorában a korrupciót.
Ezt követően a bűnözés és az egészségügyi helyzet iránti aggodalmak fogalmazódnak meg a magyar lakosságban, igaz, az előbbieknél alacsonyabb, 30-31 százalékos arányokkal. A kutatásban felsorolt 16 tényező közül legkevésbé a bevándorlók letelepedése, a környezeti fenyegetések és a klímaváltozás okoz problémát a magyaroknak – ezeket csupán 1-2 százalék említette.
Világszerte is a munkanélküliség a leginkább aggasztó jelenség (45 százalék), amit a korrupció és a szegénység követ (34-34 százalék). A bűnözést 31, az egészségügyet 23 százalék nevezte meg a legnagyobb gondok között a 24 országban, 19 ezer ember körében végzett felmérés.
Minden ötödik közepesnek számító éves jövedelemmel rendelkező magyar rendkívül pesszimista azzal kapcsolatban, hogy idős korában lesz-e elég pénze fedezni a felmerülő egészségügyi kiadásait. Az emberek negyede arra számít, hogy nyugdíjas éveiben gyermekei anyagi támogatására lesz szüksége – derült ki az Aegon harmadik nemzetközi nyugdíj-felkészültségi felméréséből.
Még a közepes és magas éves jövedelemkategóriába tartozó magyarok is tartanak a nyugdíjas évektől. A közepes jövedelműek 41 százaléka nagyon, vagy valamelyest pesszimista azzal kapcsolatban, hogy neki és partnerének, illetve házastársának lesz-e elegendő pénze, hogy egészségügyi kiadásait fedezze idős korában.
A magas jövedelmi kategóriába tartozó válaszadók 28 százaléka állította ugyanezt – derül ki a felmérésből. A közepes jövedelműek ötöde, a magas jövedelműeknek pedig tizede kifejezetten pesszimista ebben a kérdésben. Előbbieknek csupán 15 százaléka nagyon optimista, utóbbi kategóriában ugyanez az arány 21 százalék.
A közepes éves jövedelemmel rendelkezők csaknem negyede (24 százalék) úgy véli, nyugdíjas korában szüksége lesz gyermekei anyagi támogatására. A válaszadók 5 százaléka azt mondta, szülei segítségére szorul majd, 6 százalék pedig valamely más családtag – például a partner, házastárs – támogatásával számol. A magas éves jövedelműek 15 százaléka gondolja, hogy gyermekeitől kell majd támogatást kérnie, 6 százalék valamely másik családtagra számít.
Magas a bizonytalankodók aránya: a közepes jövedelműek 41 százaléka nem tudja megmondani, lesz-e szüksége anyagi támogatásra, a magas jövedelműeknek több mint negyede (26 százalék). A közepes jövedelműek alig harmada (31 százalék) állította, hogy biztosan nem lesz szüksége más támogatására idős korában. A magas jövedelműek negyede vélekedett ugyanígy.
A közepes jövedelműek 55 százaléka szerint partnerük, házastársuk anyagi támogatása nagyon vagy rendkívül fontos lesz majd a nyugdíjas évek során. Még a magas jövedelműek több mint fele (53 százaléka) is így vélekedik.
