Augusztus 15-i határidővel kell befizetni a tankönyvcsomagok árának rendezéséhez szükséges csekkeket, amelyeket már minden szülőnek kipostáztak - mondta lapunknak Arany Tamás. Az állami tankönyvterjesztő cég, a Könyvtárellátó Nonprofit Kft. (Kello) ügyvezető igazgatója szerint azok a diákok is átvehetik majd ősszel a tankönyveket, akiknek szülei kicsúsztak a határidőből. Arany elmondta, az esetleges postai késlekedésről nem tehetnek, de emlékeztetett: a diákok 60 százalékának - köztük a "tartós tankönyvet" kapó elsős és másodikos évfolyamnak - ingyen járnak a kiadványok.
A tankönyvterjesztés tavalyi államosítása után a Kello által kiküldött csekkeken július 31-i fizetési határidő szerepelt, ami sokkolta a szülők többségét. A korábbi években ugyanis jellemzően augusztus végén, szeptember elején kellett rendezni a tankönyvcsomagok árát az iskolákban. A közfelháborodás hatására a határidőt akkor augusztus 15.-re módosították. De a Kello 2013-ban más "bakikat" is elkövetett. Tavasszal gond volt például az iskolák rendeléseit befogadó informatikai rendszerrel. A szeptemberi tanévkezdésre pedig sok intézménybe nem érkeztek meg a tankönyvcsomagok, vagy más diákok részére szállították ki őket, hiába voltak befizetve a csekkek. Még idén februárban is voltak olyan diákok, akik nem kapták meg egyes megrendelt tankönyveiket.
Arra a kérdésünkre, hogy tavalyhoz hasonlóan idén is várhatóak-e szállítási késlekedések, a Kello vezetője úgy reagált: a tavalyi problémákért a gyártással késlekedő tankönyvkiadók voltak felelősek, de idén már az iskolák által megrendelt kiadványok 80 százaléka megérkezett a Kello raktáraiba. Amennyiben a július 31-i határidőig a kiadók minden tankönyvet leszállítanak, nem lesz késlekedés, vagyis az iskolakezdésre minden diák megkapja a csomagját. Késés esetén azonban értesíteni fogják az iskolákat - tette hozzá Arany Tamás.
Bár a Kello tavaly is a kiadókat tette felelőssé a késlekdésért, idén az állami tankönyvterjesztő jelentősen kitolta az iskolák számára a tankönyvrendelés határidejét. A korábbi években februárban tették közzé az emberi erőforrások minisztere által jóváhagyott tankönyvjegyzéket, és az oktatási intézményeknek március végéig kellett belőle választaniuk és leadni rendeléseiket. Idén viszont április 30-ig tolták ki a határidőt, vagyis a kiadóknak alig három hónap alatt kell legyártaniuk és a Kello raktáraiba szállítaniuk a teljes magyar tankönyvmennyiséget, azaz mintegy 12 millió tankönyvet.
A késlekedés hátterében a teljes hazai tankönyvkiadás államosítása állt. Idén január 1-től ugyanis a terjesztés után a kiadás is állami feladattá vált, amelyet a jövőben két, az állam által megvásárolt kiadó - Apáczai Kiadó, Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó (NTK) -, valamint az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) láthat majd el. Bár 2014-ben még a magánkiadók kínálata is megjelenhetett a tankönyvjegyzékben, azonban áprilisban Hoffmann Rózsa, akkori köznevelési államtitkár, valamint az azóta szintén leváltott Marekné Pintér Aranka, az állami iskolafenntartó, a Klik elnöke levelet küldött az állami iskoláknak és a tankerületi igazgatóknak. Ebben azt írták, hogy csak azon tankönyvek megrendelésére ad engedélyt a Klik, amelyek a levélhez mellékelt, "javasolt" tankönyvlistán szerepelnek. Ezek pedig - nem meglepő módon - szinte kivétel nélkül az Apáczai és az NTK kiadványai.
Vagyis hiába olvasható a köznevelési törvényben az a passzus, amely szerint "a pedagógust munkakörével összefüggésben megilleti az a jog, hogy (...) a helyi tanterv alapján, a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével megválassza az alkalmazott tankönyveket, tanulmányi segédleteket, taneszközöket, ruházati és más felszereléseket", a kormányzat valójában korlátozta a szabad tankönyvválasztást. A 2014-es tankönyvrendelet szerint a fenntartó, vagyis az állam jóváhagyása is szükséges a döntéshez, ezt értelmezte úgy a köznevelési államtitkár, hogy egyetlen tollvonással kiszoríthat több, nagy tapasztalatokkal bíró magánkiadót - például a Mozaikot - a tankönyvpiacról. Nagy kérdés, hogy idén a két állami tankönyvkiadó képes lesz-e megbirkózni csaknem az összes kiadvány legyártásával.
Függetlenedik az AKG
Egy friss kormányhatározat szerint az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) átadja az alapítói jogokat az Alternatív Közgazdasági Gimnázium (AKG) egyesületének és értékesíti az iskolát fenntartó nonprofit társaságban lévő 100 százalékos tulajdonrészét - írta az eduline.hu.
A hírportál szerint ezzel hároméves vita végére tett pontot a kabinet. 2011 májusában ugyanis egy olyan kormányrendelet jelent meg, amelynek értelmében állami tulajdonba kerültek volna azok az alapítványok, amelyeket korábban az állam valamilyen más alapítóval közösen hozott létre. Ez érintette volna az egyik legelső alternatív iskola fenntartóját, a 24 éve működő AKG Alapítványt is. Az Alkotmánybíróság (Ab) 2012-es határozata azonban megsemmisítette a rendeletet lehetővé tevő törvényt.
Valószínűleg emiatt döntött úgy a kormány, hogy államosítás helyett inkább "kiéhezteti" a független szellemi műhelyként is szolgáló alapítványi iskolákat. Mint megírtuk, egy tavalyi törvénymódosítás értelmében a magán-, és alapítványi oktatási intézmények már nem kaphatnak állami normatívát - hiába látnak el közfeladatok -, hanem csak bértámogatást, illetve pályázhatnak köznevelési megállapodás megkötésére, ami újabb költségvetési forrásokat jelentene.