Varga Mihály;forintosítás;Nemzetgazdasági Minisztérium;devizahitelesek;

A devizahitelek forintosításának elhalasztása többek szerint borítékolható volt FOTÓ: TÓTH GERGŐ

- Forintosítás csak jövőre

Idén elmarad a deviza alapú hitelek forintosítása - Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a hvg.hu internetes portálnak adott interjújában beszélt erről. Csak november végén, december elején nyújtják be a forintosításról szóló törvényt, év végére mindenki megtudhatja, milyen feltételekkel, és elszámolás mellett lesznek forinthitelek.

Az idő előrehaladtával egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy a Kúria jogegységi határozatát követően miért szabdalta három különböző időben elfogadandó törvényre a kormány az általuk 2010 óta folyamatosan ösztönzött devizaalapú hitelek megszüntetését, forintra átváltását. A cél alapvetően az időnyerés. A tervezett jogszabályok közül eddig egy készült el az Országgyűlés nyári ülésszakán, de a tényleges elszámolással - az árfolyamrés kivétel - nem tud a kormány pillanatnyilag megbirkózni - mondta lapunk érdeklődésére Róna Péter.

Az Oxfordi Egyetem tanára arra is utalt, hogy az egyoldalú szerződések problémáján kívül a többi kérdés megoldatlan maradt. A közgazdász, aki sohasem tagadta, hogy a devizahitelezést "hibás terméknek" minősítette, kifejtette: a gond kettős. Egyfelől nem lett volna szabad a hitelezést és a devizaspekulációt összekapcsolni.

A miniszter hárít
Jöhetnek még unióspénz-felfüggesztések - erről is beszélt Varga Mihály interjújában. Emellett a gyerekesek megjutalmazását a nyugdíjrendszerben jó ötletnek tartja. Az uniós rekordnak számító magyar áfakulcs viszont aligha fog csökkenni. A Horváth András volt adóhatósági dolgozónak a NAV-ban előfordult visszáságáról szóló bejelentéseivel kapcsolatban Varga Mihály úgy foglalt állást, hogy az rendőrségi és ügyészségi ügy, a minisztérium felelősségét viszont elhárította. Azt is tagadta, hogy a kormány és a gazdaság korábban favorizált nagy szereplői közötti viszony az utóbbi időben megromlott volna.

Korábban többször kifejtettük, hogy a deviza alapú hitelesek, akiket senki sem kötelezett arra, hogy a kölcsönnek ezt a formáját felvegyék - az akkori kedvező kondíciók mellett -, elsősorban azért deviza alapon adósodtak el, mert arra spekuláltak, hogy a forint tartósan erősödni fog főként a svájci frankkal, de emellett az euróval és a japán jennel szemben is. Ám ez a reményük időközben köddé vált, elsősorban a gazdasági világválság, másodsorban pedig az Orbán-kormányok hibás gazdaságpolitikája révén.

A Kúria döntései kötik a kormányt. Ha mindenhol a lehető legszorosabb határidőket tartjuk be, akkor is legkorábban október végén, november elején zárulhatnak le a most induló banki devizahiteles perek. A devizahitelek forintosításáról szóló jogszabály benyújtása pedig november végén, december elején várható. 2014 végéig mindenkinek tisztában kell lennie azzal, hogy a devizahitelekből milyen feltételek, milyen elszámolás mellett lesznek forinthitelek, ez a reális menetrend - érvelt Varga Mihály a hvg.hu-nak adott interjújában, ezáltal elismerve azt, hogy hiú ábrándnak bizonyulhat, hogy a karácsonyfa alá tehetik a forintosított devizahiteleket. Ugyanakkor a jövő évi kivezetést is attól tette függővé, hogy addigra az erről szóló jogszabály is elkészül. Ez azonban korántsem biztos.

Róna Péter szerint a miniszter nem tudja, hogy ezt miképpen tudja megvalósítani. A közgazdász-professzor szerint ugyanis a Kúria jogegységi döntése nem alapozta meg kellő módon, hogy a forintosítási törvény megszülessen. Már annak értelmezése körül is gondok vannak - mondta a szakember, hogy mit is értünk a legfelsőbb bírói fórum által megkövetelt tisztességes pénzintézeti magatartás alatt. Ennek kifejtése ugyanis elmaradt. A kockázat áthárítása ugyanis nem minősül tisztességtelennek - állapította meg a Kúria.

A dolog pikantériája, hogy a jenhitelesek számára a forintosítás nem biztos, hogy kedvező. Ezért felvetődött körükben, hogy nem kérik a forintosítást. Szakemberek szerint, ha a kormány képes lesz rá - ami a dolgok mai állása szerint a kétharmados parlamenti többség mellett sem teljesen bizonyos -, akkor a japán deviza alapon eladósodottak számára olyan átváltási árfolyamot ad meg, amely mégis előnyössé teszi számukra a forintosítást.

Perelnek a bankok
Az árfolyamrés alkalmazásának semmisége miatt kiszámolták az OTP Jelzálogbank veszteségeit. Az egyoldalú szerződésmódosítások miatt a bank élni kíván perindítási jogával. Megjegyezték azt is, hogy az OTP Bank kötelezettséget vállalt a jelzálogbanknál jelentkező negatív hatások kiküszöbölésére.
A számítások szerint az árfolyamrés alkalmazásának semmisége miatt az OTP Jelzálogbank Zrt.-nek várhatóan mintegy 8,1 milliárd forintot kell visszatérítenie az ügyfeleknek, aminek az adózás előtti eredményre gyakorolt negatív hatása mintegy 6,7 milliárd forintot, az egyoldalú szerződésmódosítások miatti összeg pedig 68,6 milliárd forintot tehet ki, de ebben a kérdésben a bank élni kíván perindítási jogával.
Megjegyezték ugyanakkor, hogy az OTP Bank kötelezettséget vállalt a jelzálogbanknál jelentkező negatív hatások kiküszöbölésére.Az OTP Jelzálogbank Zrt. bankszakmai alapon vitatja azt az állítást, miszerint az árfolyamrés alkalmazása indokolatlan és ezért érvénytelen lenne, továbbá fenntartja azt az álláspontját, hogy az egyoldalú szerződésmódosításokra vonatkozó rendelkezései a mindenkor hatályos jogszabályi előírásoknak megfeleltek.
Az OTP Jelzálogbank Zrt. az OTP Bank Nyrt.-vel együtt vizsgálja a jogorvoslati lehetőségeit, valamint élni kíván a perindítási jogával, hogy bizonyítsa az egyoldalú szerződésmódosítást tartalmazó szerződési feltétel tisztességességét. Az árfolyamréssel kapcsolatos visszafizetési kötelezettség negatív eredményhatását 2014 második negyedévében számolják el.
Az MKB Bank Zrt. is a nyilvánosság elé állt, és közölte: az árfolyamrés alkalmazásának semmissége miatt 2014 első félévére 5,1 milliárd forint céltartalékot képzett az ügyfelekkel történő elszámolás fedezetére. Az egyoldalú szerződésmódosításokkal kapcsolatban – amelyek hatása a bank szerint jelenleg nem számszerűsíthető – az pénzintézet szintén élni fog a perindítás lehetőségével.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) július 21-től megkezdte a 2013-as folyószámla-kivonatok és a késedelmipótlék-értesítők kiküldését, október végéig több mint másfél millióan kapnak értesítést az adóhivataltól.