Emberi jogi aktivisták csalódással kommentálták a magánélet védelme és a polgári szabadságjogok érvényesülése ügyében vizsgálódó független bizottság jelentését. A kétpárti bizottság idén július elején arra a megállapításra jutott, hogy az NSA a törvények betartásával folytatja külföldi állampolgárok megfigyelését. A titkos adatgyűjtési programok "törvényesen, hatékonyan, szigorú ellenőrzés mellett" működnek, céljuk az amerikaiak biztonságának védelme.
Ugyanez a bizottság idén januárban még súlyos alkotmányossági aggályokat vetett fel az amerikai lapok beszámolói szerint. A minap közzétett, 190 oldalas jelentésben ugyanakkor az Obama elnök által kinevezett felügyelő testület tagjai alapjában kedvezően nyilatkoztak az NSA működéséről.E jelentésben kizárólag a külföldiek ellen külföldön folytatott kémtevékenységet vizsgálták, amire a FISA 2008-ban elfogadott módosítása ad törvényi felhatalmazást, az amerikai állampolgárokra vonatkozó tömeges, titkos adatgyűjtést azonban nem.
Az Obama-kormányzat nyilvánosságra hozta, hogy a világ 2,4 milliárd internet-használója közül több mint 89 ezren kerültek tavaly az NSA célkeresztjébe. Januári jelentésében a bizottság a Hazafias törvény értelmében elrendelt tömeges megfigyeléseket vette górcső alá, s a terrorizmus elleni harc jegyében folytatott, válogatás nélküli adatgyűjtést ítélték el. Ennek korlátozására Obama elnök maga is ígéretet tett.
A Capitolium lapja, a The Hill értesülései szerint fel kellene pörgetni a munkát, ha még idén el akarnák fogadni a Nemzetbiztonság Ügynökség tevékenységét korlátozó törvényjavaslatot. A "Szabadság Törvény" (USA Freedom Act) jelenleg a szenátus igazságügyi bizottsága előtt fekszik, s ha az augusztusi törvényhozási szünet előtt nem kerül a szenátus elé, akkor ősszel, a félidős választási kampány finisében erre már kevés az esély.
Az NSA reformjáról szóló törvényt a képviselőház májusban elfogadta, miután az igazságügyi és a hírszerzési bizottságban is támogatták. A szenátusban azonban a Hill információi szerint még alig foglalkoztak az üggyel, a szenátus hírszerzési bizottsága aggodalmait hangoztatta, de az igazságügyi bizottsági vitát egyelőre csak halogatják. A magánélet védelmében fellépő civil szervezetek attól tartanak, hogy a törvényhozásban "felvizezik" az NSA tevékenységének korlátozását célzó törvényt.
A "Szabadság Törvény" véget vetne az NSA tömeges adatgyűjtésének, a magán telefontársaságokra bízná a metaadatok tárolását, s a hírszerzés ügynökei csak bírósági végzés birtokában kutathatnának a magánemberek telefonhívásairól őrzött adatok között. Még nem tudni, hogy tartalmazza-e a törvény azt a rendelkezést, amely felhatalmazást adna az amerikai polgárok sms-üzeneteinek, e-mailjeinek, internetes chatjeinek átvilágítására vagy sem.
A Pew kutatóközpont nemrégiben közzétett felmérése szerint a Snowden-effektus ártott az Egyesült Államok globális megítélésének, de főleg egy tekintetben. Korábban Amerikát tartották az egyéni szabadságjogok legeltökéltebb védelmezőjének, jelenleg a nemzetközi felmérésbe bevett 36 ország közül 22-ben "kevésbé valószínűnek" tartják, hogy az amerikai kormány tiszteletben tartja a magánélet szabadságát.
Hat államban több mint 20 százalékkal esett vissza a bizalmi index. A Snowden-leleplezések hatása leginkább ott érvényesült, ahol a legnagyobb botrányt okozták a leleplezések, Németországban és Brazíliában. A Pew kutatásai szerint ugyanakkor a 44 országban megkérdezettek 58 százaléka szerint Amerikában továbbra is "erős" az egyéni szabadságjogok védelme, s összességében 65 százalék nyilatkozott kedvezően az Egyesült Államokról.
Egymást követik a leleplezések
2013.
Június 7. Két lap (The Washington Post, The Guardian) információkat tett közzé az NSA Prism programjáról
(közvetlen hozzáférés az internetes cégek szervereihez)
Június 9. A Guardian közzéteszi Hongkongban készült interjúját Edward Snowdennel
Június 13. A New York Times felfedi a Skype titkos Chess programját (az NSA hozzáférhet a használók adataihoz)
Június 30. Külföldi követségeket is megfigyelt az NSA
Július 9. A brazil O'Globo a latin-amerikai országok vezetőinek megfigyeléséről számolt be
Július 11. Felfedték az XKEYSCORE program létezését, az NSA ennek segítségével szűri az adatokat
Július 20. Der Spiegel: az NSA együttműködik a német hírszerzéssel
Augusztus 1. Snowden ideiglenes menedékjogot kapott Oroszországban
Augusztus 2. Az NSA az ENSZ-ben is kémkedett
Szeptember 16. Üzleti adatok tömeges gyűjtése
Szeptember 26. Meghallgatás a washingtoni szenátus hírszerzési bizottságában
Szeptember 28. New York Times: a közösségi oldalakat is ellenőrzik
Október 4. Az NSA a kódolt Tor programot is képes feltörni
Október 30. Washington Post: hogyan lépnek be a Google és Yahoo adatbázisaiba
November 14. Tömeges CIA-adatgyűjtés a pénzátutalásokról
November 21. Meghallgatás a szenátus igazságügyi bizottságában
December 4. Washington Post: naponta 5 milliárd mobiltelefon-adatot tárolnak el
December 9. Ellenőrzik az online videójátékok használóit
2014.
Január 17. Obama elnök beszéde az NSA-leleplezésekről
Február 4. A GCHQ szolgáltatásmegtagadásos (DdoS) támadást indított az Anonymous-csoport ellen
Február 6. A FISA-bíróság szigorította a felügyeletet
Március 12. NSA által indított vírusfertőzések leleplezése
Március 12. Meghallgattás az NSA új igazgatóját, Michael Rogers admirálist
Március 18. WP: leleplezték a MYSTIC programot, minden telefonhívás korlátlan idejű tárolása, Afganisztánban is bevetették
Március 27. Obama bejelentette, véget vetnek a tömeges adatgyűjtésnek, a telefontársaságok tárolják a jövőben a metaadatokat, az új törvény megszületéséig a régit meghosszabbították
Március 29. Spiegel: Angela Merkelt is lehallgatták
Április 2. Hivatalba lép a NASA új igazgatója
Május 29. Cáfolják, hogy Snowden az NSA jogászánál próbált volna közérdekű bejelentést tenni
Június 18. Spiegel: NSA és BND szoros együttműködésben dolgozott
Június 30. WP: a FISA 193 ország megfigyelését engedélyezte