Az üzleti szférán belül júliusban csak az építőipar kivételével minden ágazat várakozása romlott az előző hónaphoz képest. Az üzleti bizalmi index 5,4 pontról 1,4 pontra csökkent, tehát összességében még mindig több volt a javulásra, mint a romlásra számító cég.
A GKI-Erste konjunktúraindex mínusz 1,0 pontról mínusz 3,9 pontra süllyedt. A fogyasztói bizalmi index a júniusi mínusz 19,3 pontról mínusz 18,9 pontra emelkedett, azonban ez az áprilisi - több éves csúcsot jelentő - mínusz 15,3 ponthoz képest még mindig romlást jelent.
Az ipari bizalmi index immár harmadik hónapja csökken. Romlott az elmúlt és a következő időszak termelésének és rendelésállományának a megítélése is, az exportrendeléseké viszont javult. Az építőipari bizalmi index júliusban alig emelkedett, de így is tizenkét éves csúcsot ért el. Az előző három hónap termelési színvonaláról alkotott vélemény számottevően, a rendelésállományé szerényen javult.
A kereskedelemben az eladási pozíció és a várható rendelések megítélése is kedvezőtlenebb lett. A szolgáltatói bizalmi index júliusban az előző havi megugrással azonos mértékben zuhant. Egyaránt romlott az elmúlt időszak üzletmenetének, valamint a következő negyedévben várható forgalomnak a megítélése.
A foglalkoztatási szándék az iparban és a szolgáltató cégek körében is markánsan romlott, az építőiparban és a kereskedelemben viszont kissé erősödött. A létszám bővítését tervezők aránya még minden ágazatban meghaladta a leépítésre számítókét. A legtöbb ágazatban szinte azonos az áremelésre és árcsökkentésre törekvők aránya, a kereskedelemben és a fogyasztók körében azonban kissé erősödött az inflációs várakozás.
A lakosság a saját pénzügyi helyzetét és a nagy értékű fogyasztási cikkek vásárlási lehetőségét kissé jobbnak, várható megtakarítási képességét valamivel rosszabbnak tartotta, mint júniusban.
A magyar gazdaság kilátásairól alkotott vélemény a lakosság körében és az építőiparban alig változott, a többi ágazatban romlott, de az üzleti szférában összességében az optimisták vannak többségben.