Ugyanakkor például az áram- és gázszolgáltatás esetében elengedhetetlen a profit – fogalmazott a fejlesztési miniszter, hozzátéve, a nyereséget nem lehet majd osztalék formájában kivenni, csak és kizárólag az energiahatékonyság növelésére vagy energiabiztonság megteremtésére fordítható. A miniszter elismerte, hogy az ipari rezsicsökkentésre 2015-ben érnek meg a feltételek, még csak a hatástanulmányok készítésénél tart a tárca.
Arra azonban továbbra sem adott választ a miniszter, hogy miért pont a szemétszállítás, a víz- és a csatornaszolgáltatás nem termelhet nyereséget és a már most is jelentős állami támogatásra szoruló közszolgáltatások miből tartják majd fenn a rendszert és miből fejlesztenek. Az a kérdés is nyitva maradt, amelyik a rezsicsökkentés határait tudakolta, bár a miniszter elismerte, van az a szint, ami alá nem lehet menni, mert az az energiabiztonságot veszélyezteti.
Egyes vélemények szerint néhány esetben ezt a szintet már elérte a kormány. A távfűtés példája is bizonyítja, az adófizetőknek az állami támogatásokon keresztül már jelenleg is tízmilliárdokba kerül a "győzedelmes rezsiharc", és száznál is több településen kényszerrel kijelölt cégek végzik a szemétszállítást, mert sok - amúgy állami és önkormányzati többségű tulajdonú - vállalkozás képtelen a mesterségesen kialakított árakon elvégezni a szolgáltatásokat. A kéményseprő vállalkozások is sorra leépítenek a gyakran a felére visszavágott kötelező tarifák miatt, és több megyében szintén "kényszervállalkozók" látják el a feladatokat.
