A 2011-es, a Központi Statisztikai Hivatal által végzett népszámláláson 644 ezren vallották magukat a 13 elismert nemzetiség (bolgár, görög, horvát, lengyel, német, örmény, roma, román, ruszin, szerb, szlovák, szlovén, ukrán) tagjának. A három évvel ezelőtti adatfelvételen a következő kérdésekre lehetett választ adni: Mely nemzetiséghez tartozónak érzi magát? Az előző kérdésnél megjelöltön kívül tartozik-e másik nemzetiséghez is? Mi az Ön anyanyelve? Családi, baráti közösségben milyen nyelvet használ általában? Mely vallási közösséghez, felekezethez tartozónak érzi magát? Lehetőség volt arra is, hogy valaki több nemzetiség tagjának vallja magát, és ebben a 644 ezerben benne vannak azok is, akik még nem voltak 18 évesek a kérdőív kitöltésekor. A KSH adatai szerint 482 ezren voltak a nemzetiségüket vállalók között azok, akik már betöltötték a 18. életévüket, azaz szavazókorúak, nagyjából tehát ennyi nemzetiségi választópolgár vehet részt ősszel a helyi, területi és országos nemzetiségi önkormányzatok tagjainak megválasztásában.
A nemzetiségi választópolgároknak regisztrálniuk kell magukat, ha részt szeretnének venni a nemzetiségi önkormányzati választáson. Regisztrálni személyesen a polgármesteri hivatalokban működő választási irodákban vagy online az ügyfélkapun, illetve a www.valasztas.hu oldalon, továbbá levélben lehet. Az önkormányzati választáson azonban csak egy nemzetiség névjegyzékébe lehet felvételt kérni, egy újabb nemzetiség névjegyzékébe történő felvételkor az előzőből törlik a választópolgárt.
A Nemzeti Választási Iroda adatai szerint július közepéig 92 ezren vetették fel magukat a nemzetiségi névjegyzékbe, azaz csak minden ötödik nemzetiségi. A legtöbben, csaknem 45 500-an a roma névjegyzékben szerepelnek, de több mint 27 ezren vannak a német nemzetiség névjegyzékében is. A leginkább "aktívnak" a ruszin nemzetiség nevezhető: valamivel több mint háromezren vetethetik fel magukat a névjegyzékbe és közülük már több mint ezren regisztráltak is, vagyis mintegy harmaduk már szerepel a választáson választóként. A legkevésbé "aktívak" a román nemzetiség tagjai, a csaknem 32 ezer választópolgárnak alig hat százaléka regisztrált eddig a nemzetiségi szavazásra.
A nemzetiségi választópolgárok regisztrációjának azért van jelentősége, mert az októberben megválasztandó nemzetiségi önkormányzatok létszáma attól függ, hogy a választás kitűzésekor hányan szerepelnek az adott nemzetiség névjegyzékében.
A települési önkormányzati képviselők száma három, ha a nemzetiségi névjegyzékben a választás kitűzésének napján száznál kevesebben szerepelnek. Négytagú a testület akkor, ha legalább százan vannak a névjegyzékben. Emellett csak azokon a településeken lehet nemzetiségi választást kitűzni, ahol az adott nemzetiséghez tartozók száma az utolsó népszámlálás adatai szerint legalább 25.
A területi (megyei) nemzetiségi önkormányzati képviselők száma a jogszabály alapján egységesen hét, függetlenül attól, hányan vannak a névjegyzékben. Területi önkormányzatot azonban csak ott választhatnak, ahol az adott megyében (illetve a fővárosban) legalább tíz települési (illetve kerületi) választást írnak ki.
Az országos nemzetiségi önkormányzati képviselők száma 15 és 47 között változik, attól függően, hogy a nemzetiség névjegyzékében hány választópolgár szerepel. Az országos önkormányzat akkor 15 tagú, ha ötezernél kevesebb választópolgár szerepel a névjegyzékben, 23 tagú, ha több mint ötezer, 31 tagú, ha több mint tízezer, 39 tagú, ha több mint 25 ezer és 47 tagú, ha több mint 50 ezer választó szerepel a névjegyzékben a kitűzés napján.
A nemzetiségi önkormányzati választást a Nemzeti Választási Bizottság tűzi ki legkésőbb a szavazást megelőző 75. napon, miután a köztársasági elnök kitűzte a helyi önkormányzati választást.
