Orbán Viktor ugyanakkor azt már nem tette hozzá, hogy a fejlesztéseket a szocialista kormányok idején kialkudott uniós forrásokból valósította meg Magyarország, s szinte valamennyi idevágó pályázatot még 2010 előtt aláírtak. Eközben az intézménynek korántsem "rövid távú" financiális problémái az elmúlt négy év alatt súlyosbodtak, sőt miközben ismét 4 százalékra esett vissza a magyar egészségügy GDP-arányos közfinanszírozása, a kórházi adósságállomány többször is meghaladta a százmilliárd forintot, s jelenleg is több mint 70 milliárd forint.
A Fidesz által korábban ígért kórház-konszolidációból semmi sem lett, hasonlóan más területekhez, hiszen a második Orbán-kormány egyetlen fillért sem adott, ellenben több mint 300 milliárd forintot kivont az ágazatból. Épp ezért érthetetlen az is, amikor a kormányfő azt állítja: a háziorvosi rendszer nem elég erős, és ha a kórházak bajait akarják megoldani, akkor a háziorvosokat kell megerősíteni, akik pénzügyileg is nehéz körülmények között dolgoznak. Nagy szerencse, hogy Orbán mára felismerte ezt, noha már az előző négy évben is közismert volt, hogy minden más területnél súlyosabb szakember hiány van az alapellátásban, s háziorvosi praxisok tömege áll üresen, mert olyan alacsony a finanszírozás. Az alapellátás ma még aktív doktorainak korfája ráadásul tragikus jövőt ígér, hiszen a szakmában dolgozók 70 százaléka 50 év feletti és több mint 30 százalékuk nyugdíj körüli vagy nyugdíjas korú. Eközben a négy hazai orvosegyetemen tavaly mindössze 68-an választották a háziorvosi szakképzést, évente pedig körülbelül 40 fiatal áll munkába. A többi végzős inkább elhagyja az országot, sőt, idősebb kollégáik is mennek, hiszen az utóbbi négy évben megduplázódott a külföldi munkavállaláshoz hatósági bizonyítványt kérő háziorvosok száma. Ehhez képest a háziorvosok csak tavaly év végén, már a kampányban jutottak némi pluszforráshoz, a praxisok fenntarthatóságát segítő finanszírozási modell kidolgozásáról pedig szó sem esett az elmúlt négy évben.
Arra a kérdésre, hogy fizetőssé tehetnek-e a kórházakban bizonyos extra szolgáltatásokat, Orbán Viktor azt válaszolta: ezt szeretnék elkerülni, bár a "szépészeti beavatkozások" területén lehetne ezen gondolkodni. Csakhogy a szépészeti beavatkozások jelentős többségét már ma sem támogatja, illetve fedezi a társadalombiztosítás, sőt, kizárólag egészségügyi okokból lehet államilag támogatott plasztikai beavatkozást végezni, s egyedül az állami vezetőknek jár ez ellenérték nélkül.
Mindezzel a kormányfő tovább erősítette, amit lapunk már korábban is megírt: nem tervezi a kormány, hogy pluszforráshoz juttatja az egészségügyet. Sőt, újabb megszorítás várhat az ágazatra, hiszen a Magyar Közlönyben megjelent költségvetési zárolásról szóló kormányrendelet értelmében a hiánycél tartásához szükséges intézkedések között a tárcákat érintő legnagyobb zárolási kötelezettség az Emberi Erőforrások Minisztériumára jut, mintegy 9,671 milliárd forinttal.
