A faktorálás lényegében pénzkölcsönzés számlakövetelés megvásárlása ellenében. A faktoráló cég megvásárolja a szállító/eladó számlakövetelését, és azonnal fizet. Ettől kezdve a faktor kezeli a vevőköveteléseket és ezzel könyvvezetési feladatokat is ellát, majd beszedi a számlaköveteléseket. A számlákat eladók így védve vannak az adósok fizetési késedelme, mulasztása ellen is. Általában a számlakövetelés 80 százalékát fizetik ki, amíg a pénz be nem folyt, de nagyobb cégek esetében a 100 százalékos azonnal kifizetés sem megy ritkaságszámba. A beszállítónak ez azért is kedvező, mert ebben az esetben a vevő és nem az eladó hitelképességét vizsgálják, a faktor viszont az eladónak fizet.
Ha az nhp eredeti célkitűzései megvalósulnának, akkor ennek eredményeként akár 25 százalékkal is bővülhetnek a kihelyezések, hiszen olcsó forráshoz jutnának a követelésvásárlók. A gond az, hogy az nhp feltételei nem teszik lehetővé, hogy az MNB hitelét rulirozó jelleggel (azaz éven belül akár többször is) igénybe vehesse egy faktorcég. Ez nagyrészt abból adódik, hogy az MNB havi elszámolást tud csak kezelni, míg a faktoring esetében napi jellegű a finanszírozási igény, ugyanis a számlakövetelések naponta érkeznek be. A hónap során tapasztalt változásokat a havi egyszeri lehívás miatt a faktoring cég kénytelen piaci forrásból pótolni, ezt ugyanakkor a 2,5 százalékos nhp-hitel kamaton nem lehet kigazdálkodni. További gond, hogy állami vagy uniós támogatást faktoringgal nem lehet az nhp-keretében finanszírozni – fűzte hozzá.
Csáki Ferenc azonban nem csügged, mint elmondta: tovább tárgyalnak az MNB-vel a feltételekről, remélik, hogy ősztől javítanak az előírásokon. Eddig, a jegybank ilyen értelmű kommunikációja ellenére, nhp-s faktoring kihelyezés még nem történt.
