A strasbourgi bírák döntése értelmében a szolgálati nyugdíjak átalakítására vonatkozó magyar jogi szabályozás nem jelent aránytalan terhet az érintetteknek, és nem diszkriminatív.
A döntést a bírák egyhangúlag hozták meg, az végleges és megfellebbezhetetlen.
A döntés a Markovics László, Béres László és Augusztin Gábor által beadott panaszokat érinti közvetlenül, ám a bíróság közleményéből kiderül, hogy a pénteki határozat precedens értékű, ezért az emberi jogi bíróság a többi ügyben is ilyen döntést hoz majd. A közleményből ugyanis kiderül, 2011 és 2012 fordulóján tömegesen érkeztek ezzel kapcsolatos beadványok a törvényszékre; összesen 13 500 panaszos 1260 kérelemmel fordult emiatt Strasbourghoz.
Azt állították, hogy emberi jogaikat sérti, hogy adómentes szolgálati nyugdíjukat ugyanakkora összegű, de jövedelemadó-köteles szolgálati járandóság váltotta fel. A változtatást indokolatlannak és diszkriminatívnak tartották, amely sérti tulajdonhoz való jogukat, ráadásul a döntés ellen jogorvoslattal sem tudtak élni.
A strasbourgi bírák ugyanakkor úgy ítélték meg, hogy a kérelmezőknek járó juttatás csökkentése nem ésszerűtlen és nem
aránytalan mértékű. Ezt a bíróság arra alapozza, hogy az érintettek továbbra is részesülnek a szolgálati járandóságban, amelynek összege ésszerű viszonyban áll a korábbi szolgálati nyugdíjéval, azaz nem fosztották meg őket megélhetésüktől, és olyan helyzetbe sem kerültek, hogy jövedelmük elégtelen lenne a megélhetéshez.
A bíróság továbbá úgy látja: ha történt is diszkrimináció, akkor is megállapítható, hogy az elérni kívánt cél és az alkalmazott eszköz, vagyis a nyugdíjrendszer racionalizálása és a juttatások csökkentése ésszerű arányban áll egymással.