Az új jogszabály egyebek mellett a nők nyugdíjkorhatárának emelését, valamint a munkaerőpiac liberalizációját irányozza elő, és a kormány szerint az első jelentős lépés afelé, hogy az ország megkezdje az évtizedek óta halogatott, létfontosságú gazdasági átalakításokat, amelyek költségcsökkentéshez és a befektetők Szerbiába vonzásához vezetnek majd.
A tervek szerint hamarosan a csődeljárásról és a privatizációról szóló törvényt is módosítják majd, aminek köszönhetően megkezdődhet a több mint száz veszteséges állami vállalat átszervezése.
Az uniós tagjelölt Szerbia költségvetési hiánya az év végére elérheti a bruttó hazai termék (GDP) 8,5 százalékát, ezért a gazdasági szakértők szerint sürgős lépésekre van szükség.
Lazar Krstic volt pénzügyminiszter - aki szombaton mondott le, mert lassúnak tartotta a gazdasági reformok végrehajtásának tempóját - Szerbia gazdasági helyzetét néhány napja egy jéghegy felé tartó hajóval illusztrálta.
Krstic a szombati kormányülésen legalább 20 százalékos nyugdíjcsökkentést, valamint a közszférában dolgozók béreinek minimum 15 százalékos csökkentését, illetve legalább 160 ezer közszolga elbocsátását szerette volna elérni, illetve azt is, hogy az áram árát 30 százalékkal emeljék. A helyére kinevezett miniszter, Dusan Vujovic már csak tízszázalékos nyugdíj- és bércsökkentésről beszélt. Emellett Szerbia még ebben az évben hároméves hitelmegállapodást kötne a Nemzetközi Valutaalappal (IMF). Az államháztartási hiány 2017-ig így évente félmilliárd euróval csökkenhetne.
Abban egyetértenek a politikusok, hogy az óriásira duzzadt közszférán változtatni kell, erre azonban 2000 óta egyik kormány sem volt hajlandó, így már mintegy 800 ezerre nőtt az állami szektorban dolgozók száma.
A gazdasági reformoknak és a megszorító intézkedéseknek köszönhetően három-négy év múlva javul majd érezhetően az életszínvonal - mondta Aleksandar Vucic miniszterelnök, aki konkrétumokat még nem közölt arról, hogy hogyan csökkentené például a 20 százalékos munkanélküliségi arányt.