Nem október 5-én választunk önkormányzati képviselőket és polgármestereket, hiszen a választási eljárási törvény értelmében a voksolás dátumát legalább 80 nappal a választás napja előtt ki kell tűznie az államfőnek. Áder János azonban lapzártánkig nem jelölte meg az első októberi vasárnapot a helyhatósági voksolásra, a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) sajtófőnöke és sajtóirodája pedig nem válaszolt a Népszava megkereséseire sem, amelyekben a dátum felől érdeklődtünk.
Az alaptörvény szerint a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választását októberben kell megtartani. A választási eljárásról szóló törvény pedig kiköti, a választást úgy kell kitűzni, hogy a szavazás napja a kitűzés napját követő 80. és 100. nap közé essen. Ha például a köztársasági elnök úgy dönt, hogy október utolsó vasárnapján lesz a voksolás, akkor legkésőbb augusztus 8-ig kell kitűznie, ám ha az azt megelőző két vasárnap valamelyikét választja, akkor akár már a következő napokban is közölheti a dátumot.
Mindenek azért van jelentősége, mert azzal, hogy Áder csütörtökig nem tűzte ki október első vasárnapjára a választást, az államfő azt jelezhette, maga sem biztos az új, néhány hete módosított önkormányzati voksolási szabályok alkotmányosságában. Várhatóan hétfőn dönt ugyanis az Ab a fővárosi választási rendszert érintő változtatásokat támadó indítványokról - közölte Bitskey Botond, az Ab főtitkára még szerdán. Az Ab a hétfői és keddi ülésein már foglalkozott a kérdéssel, és a jövő hétfőre kitűzött rendkívüli ülésen várhatóan megszületik a határozat.
Megírtuk: a parlament június 10-én kormánypárti képviselők javaslatára és szavazataival fogadta el azt a törvénymódosítást, amely alapján az önkormányzati választás után átalakul a fővárosi közgyűlés, amelynek ezentúl a főpolgármester mellett a 23 kerületi polgármester és 9 listás képviselő lesz a tagja. Június 24-én szocialista, független, LMP-s és jobbikos országgyűlési képviselők, összesen 57-en fordultak az Ab-hez, kérve a törvénymódosítás megsemmisítését. Az Ab-hez forduláshoz az új alaptörvény, valamint az új alkotmánybírósági törvény szerint a parlamenti képviselők legalább egynegyedére van szükség, ám ilyen indítványra az előző parlamenti ciklusban nem volt példa. Így a demokratikus ellenzéki képviselők és a Jobbik összefogása jelzi az ügy súlyát.
Ráadásul az összellenzéki beadvány súlyos alapjogsérelmeket sorol, támaszkodva az Ab korábbi határozataira is. Az ellenzéki pártok és civil jogvédő szervezetek aggályaik mellett azt is kiemelték: a jogszabály-módosítás négy hónappal az idei önkormányzati választás előtt alapvetően átalakította át a fővárosi közgyűlés és a kerületi polgármesterek választására vonatkozó eljárást, holott egy 2005-ös Ab-határozat szerint a választás előtt rövid idővel már nem lehet változtatni a szabályokon. Mint a TASZ emlékeztetett "az új önkormányzati választási rendszer kései, a kormánypárt részéről történő egyoldalú bevezetése a jogbiztonság és jogállamiság alapvető követelményeit is súlyosan sérti".
Kósa Lajos a Fidesz ügyvezető alelnöke Figyelőnek adott interjúban a múlt héten azt állította, hogy miután az államfő kitűzi a választás időpontját, "már nem lehet módosítani a rendszeren, akármit mond az Ab. Nem tartom valószínűnek, hogy július 20-ig ebben döntés születik." Csakhogy - mint a vs.hu is figyelmeztetett - az Ab-t nem köti, hogy a köztársasági elnök kiírta-e már a választás időpontját, vagy sem. Kétségtelenül érdekes helyzetet okozna, ha a testület megsemmisítené a támadott passzusokat, viszont ha így tesz, annak alapján nem lehet választást tartani - írták.
Ráadásul - tesszük hozzá - az Ab, ha mégsem döntene hétfőn, akár fel is függesztheti egy jogszabály hatályba lépést, illetve végrehajtását, amennyiben az azzal szemben támasztott alkotmányossági aggályokat megalapozottnak tartja. Mindez persze - főként a testület személyi összetétele miatt - kevéssé valószínű, az viszont már egyértelműen kiderült Kósa nyilatkozatából, hogy a Fidesz előre ismerheti a voksolás időpontját, pontosabban azt, mikor és meddig dönt Áder a választás kitűzéséről.
Szemben az alaptörvénnyel
- "A helyi önkormányzati képviselőket és polgármestereket a választópolgárok általános és egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással, a választók akaratának szabad kifejezését biztosító választáson, sarkalatos törvényben meghatározott módon választják." (35. cikk, 1. bekezdés) Az alaptörvény szerint a budapesti közgyűlés tagjait a város lakói közvetlenül választják, az új szabályok szerint viszont nem is lesz ilyen voksolás, mert a fővárosi közgyűlés kialakításának alapját a kerületi polgármesterjelöltekre leadott szavazatok képezik majd. Ugyanígy sérti a választójog közvetlenségének elvét az is, ha az egyik helyi önkormányzati tisztségre (kerületi polgármesterség) megválasztott személy automatikusan válik egy másik helyi önkormányzati tisztség birtokosává - ezt 2005-ben az Ab már alkotmányellenesnek minősítette.
- "Minden nagykorú magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint az európai parlamenti képviselők választásán választó és választható legyen." (XXIII. cikk, 1. bekezdés) Ezzel szemben az új rendszerben a fővárosi közgyűlés 23 tagját a választópolgárok valójában kerületi polgármesterré választják, nem pedig közgyűlési képviselőnek, s így elvész az alaptörvényben biztosított joguk, hogy választóként részt vegyenek a közgyűlési képviselők választásán.
- "Magyarország az alapvető jogokat mindenkinek bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, fogyatékosság, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül biztosítja." (XV. cikk, 2. bekezdés) Miután a fővárosi közgyűlés tagjainak választása során az egyes - eltérő lélekszámú - kerületek választópolgárainak szavazata különböző súllyal esik latba, sérül az alaptörvény választójog egyenlőségét biztosító (a fentebb idézett 35. cikk, 1. bekezdésében rögzített) rendelkezése, illetve a hátrányos megkülönböztetés tilalma. Sőt, egy 2005-ös Ab-határozat szerint - melyre már az alaptörvény hatályba lépését követően is hivatkozott a testület, tehát ma is irányadó -, "minden körülmények között ellentétes az egyenlő választójog elvével, ha az egyéni választókerületekben a jegyzékbe vett választópolgárok száma közötti kétszeres eltérés mutatható ki." Csakhogy az egyes fővárosi kerületek között nemhogy kétszeres, akár ötszörös is az eltérés a lakosságszámban, ezt pedig semmiképpen sem oldja fel a szavazatok súlyozására megalkotott lehetőség.
- "Mindenkinek joga van személyes adatai védelméhez, valamint a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez." (VI. cikk, 2. bekezdés) A személyes adatok védelméhez való joggal ellentétes az új önkormányzati szabályok rendelkezése, amely szerint a választópolgár az ellenőrzött ajánlóíveken szereplő személyes adatairól csak a jelölt, illetve a lista nyilvántartásba vételéről hozott határozat jogerőssé válásáig kérhet tájékoztatást.
Az Ab-tól nem várható a törvény megsemmisítése – Orbán már tavaly úgy látta, „lezárult az alkotmányos viták korszaka” FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
Lenne "meló" az eljárási törvénnyel is
Az alaptörvény több pontjával is ellentétes lehet a tavaly elfogadott választási eljárási törvény, melynek talán legvisszásabb elemét, a győzteskompenzációt az Ab néhány hónapja nem találta alkotmányellenesnek. A Magyarország által vállalt nemzetközi kötelezettséggel ugyanakkor nagyon is ellentétes a jogintézmény, melynek a kétharmados többségét köszönheti a Fidesz-KDNP. Az EBESZ ugyanis jelentésében megállapította: az április 6-i választáson az új töredékszavazat-számítási mód önmagában hat pluszhelyet jelentett a parlamentben a Fidesz-KDNP szövetségnek, holott ez a jogintézmény a választójog egyenlőségét szavatoló alapelvet sértheti, hiszen a győztesre leadott szavaztok gyakorlatilag kétszer hasznosultak.
Minderről az Ab - többsége - lényegében tudomást sem vett, amikor májusban közölte: az alaptörvény alapján nem követelhetik meg a választójog úgynevezett "effektív egyenlőségét", vagyis "a választójog egyenlősége nem jelenti azt, hogy a választáskor kifejezett politikai akaratok csorbítatlanul egyenlően fognak érvényesülni". Erre hivatkozva gyakorlatilag az Országgyűlésre bízták, hogy az mennyire alkot igazságos, vagy épp igazságtalan választási rendszert.
Csakhogy, az EBESZ-jelentés alapján ez a pont, s több másik is sértheti a Magyarország által elfogadott nemzetközi egyezményeket. Márpedig az alaptörvény úgy szól: "Magyarország nemzetközi jogi kötelezettségeinek teljesítése érdekében biztosítja a nemzetközi jog és a magyar jog összhangját". Sőt, azt is előírja, hogy az "Alkotmánybíróság vizsgálja a jogszabályok nemzetközi szerződésbe ütközését". Így amennyiben újból a testület elé kerülne, meg kellene vizsgálnia a győzteskompenzáció jogintézményét is. Ahogyan a szavazategyenlőség nemzetközi elvét érintő aggályt is amiatt, hogy a külföldön dolgozó, itthoni lakcímmel rendelkező magyarok nehezebben szavazhattak, mint a határon túliak.
Az EBESZ-jelentés külön kitért arra, a kormányzati hirdetések szinte teljesen azonosak voltak a Fidesz kampányhirdetéseivel, ez pedig ellentétes a Koppenhágai Nyilatkozat azon előírásával, amely megköveteli a párt és az állam szétválasztását. A szervezet kifogásolta továbbá, hogy a jogorvoslati lehetőség - nemzetközi jogban is lefektetett - elvét az új választási eljárások sértik. A jelentés összesen 36 ajánlást tett arra vonatkozóan, hogy mit is kellene változtatni a magyar választási rendszer "demokratizálása" érdekében. Ám a kormány érdemben nem reagált a jogi kötőerővel nem bíró szakértői jelentésre, épp ezért a DK az Európai Bizottsághoz fordult, hogy megtudja, az uniós csúcsszerv hajlandó-e az erre hivatott nemzetközi bírói fórumokhoz fordulni a demokratikus választások európai elvét és a nemzetközi egyezményeket sértő magyar választási szabályozás miatt.
