A legnagyobb vita arról alakult ki, ki kövesse Catherine Ashtont a főképviselői tisztségben. Az Európai Unió szocialista, illetve szociáldemokrata kormányfői már a csúcs előtt megállapodtak arról, hogy egyöntetűen a jelenlegi olasz külügyminisztert, Federica Mogherinit támogatják. A heves vita miatt az EU csúcs eleve két órás késéssel kezdődött el.
A békemeneteket is szervező Civil Összefogás Fórum (CÖF) - Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖKA) "elvárja" az unió teljes szervezetének racionalizálását, működési költségeinek jelentős csökkentését, ideértve a bürokraták létszámának ésszerű megnyirbálását és a parlamenti képviselők számának visszafogását. Mindezt nyílt levélben közölték az Európai Bizottság frissen megválasztott elnökével, Jean-Claude Junckerrel. Minderről Csizmadia László, a CÖF-CÖKA elnöke tájékoztatta az MTI-t.
Az előjelek eleve nem voltak biztatóak. Ezért Angela Merkel, aki tegnap ünnepelte 60. születésnapját, már a csúcstalálkozót megelőzően elképzelhetőnek tartotta, hogy elhalasztják a személyi döntéseket. Mark Rutte holland kormányfő is előre magyarázta az uniós vezetők bizonyítványát: "Nem történik katasztrófa, ha nem az első egyeztetés során jutunk megegyezésre".
Mogherini esélyei már az uniós csúcs előtt apadni látszottak. Több politikus úgy vélte, nem elég tapasztalt ahhoz, hogy az egész EU külügyi politikáját
koordinálja. Némelyek szóvá tették, hogy csak február óta irányítja az olasz diplomáciát. A csúcstalálkozón egyértelművé vált, hogy Mogherinit aligha választják meg a befolyásos tisztségre. Nemcsak a konzervatív, a balti államok is hevesen támadták személyét.
Dalia Grybauskaite litván elnök elsősorban azt kifogásolta, hogy Mogherini Oroszország barátjának számít. "Olyan személyt akarunk látni a tisztségben, aki nem a Kreml híve" - fogalmazott. Az elutasítás láttán a baloldali vezetők is kezdtek kihátrálni mögüle. Bár Werner Faymann osztrák kancellár kiváló jelöltnek nevezte, Francois Hollande francia elnök óvatosan annyit mondott, hazája számára nem a személyi kérdések az elsődlegesek, hanem a "célok és az irány".
Úgy tűnt, Mogherini után emelkednek az EU nemzetközi együttműködésért, humanitárius segítségnyújtásért és válságkezelésért felelős biztosa, a bolgár Krisztalina Georgieva esélyei. Bár munkáját közmegelégedésre végzi, kiválóan beszél angolul, Londonban és Massachusettsben is tanult, sokáig a Világbanknál dolgozott, külpolitikai tapasztalatokkal egyáltalán nem rendelkezik. Így az ő jelöléséről sem tudtak megállapodni.
Némi tanácstalanság uralkodott annak kapcsán is, kit válasszanak meg az Európai Tanács új elnökének. A nemzetközi sajtó által favoritnak nevezett dán kormányfő, Helle Thorning-Schmidt ugyanis kerek-perec kijelentette, nem jelölt. Herman Van Rompuy a csúcson váratlanul Enrico Letta előző olasz miniszterelnököt javasolta az ET elnökének. Hírek szerint az állam-és kormányfők túlnyomó többsége támogatta is felvetését.
Letta tavaly áprilistól az idei év februárjáig állt az olasz kormány élén. Bár baloldali-centrista kormány élén állt, Igyekezett jó kapcsolatokat kialakítani a jobboldallal is. Kiválóan tárgyalókészséggel rendelkezik, amit Van Rompuy nagy erényei között emlegetnek.
