Már jó ideje számítani lehetett arra, hogy még júliusban a kormány megszorító intézkedéseket jelent be, mert - egyébként jogosan - attól tartanak, hogy a Brüsszel által előírt GDP arányos 3 százalék alatti államháztartási hiány nem lesz tartható. Ezt jeleztélk előre a kedvezőtlen évközi adatok, a választási költségvetés túlpörgése és a visszaállamosítások előzetesen be nem kalkulált terhei is. Így szakmai körökben aligha keltett meglepetést, hogy Varga Mihály csütörtökön bejelentette: 110 milliárd forintot zárol, amely - a miniszter állítása szerint - kizárólag a kormányzati kiadásokat érinti.
A “biztonsági intézkedésre” - ahogy Varga Mihály fogalmazott - egyrészt azért van szükség, mert a kedvező gazdasági adatoknak államháztartási szempontból vannak kedvezőtlen hatásai is. Ezek között megemlítette, hogy a vártnál alacsonyabb infláció például negatívan érinti a költségvetést, mivel a jövedéki adónál, valamint az áfa-bevételeknél elmaradást tapasztalható. A zárolásról, - amelyet nyugodtan nevezhetünk a kormányzat pánikreakciójának is - a nemzetgazdasági tárca is közleményt jelentetett melyből kiderül, hogy az úgynevezett megtakarítás jelentős mértékben érinti a Beruházási Alap kiadásait, ezért egyes projektek, illetve projektelemek 2015-re történő átütemezésére kell számítani. (A pontos részletek még nem ismeretesek.)
A nemzetgazdasági miniszter szerint az átmeneti takarékossági lépések nem igényelnek törvénymódosítást, de biztosítják a költségvetés eddigi stabilitásának megőrzését, az államadósság további csökkentését, a meghirdetett hiánycél tartását. A takarékossági intézkedések nem érintik a lakosságnak, az önkormányzatoknak és a vállalkozásoknak jutó forrásokat, támogatásokat - fejtette ki a miniszter.
A minisztérium azonban nem tárja fel a teljes igazságot, ugyanis azt állítja, hogy a takarékosságra (értsd zárolásra) azért van szükség, hogy a kormány számára fontos programokra – mint például a foglalkoztatást növelő intézkedések – elegendő forrás álljon rendelkezésre. "A kormány az idei költségvetésben az eredetileg tervezetthez képest több ember számára biztosítja a közmunka lehetőségét, ezzel együtt segély helyett a magasabb összegű bért. Mindez 47 milliárd forint foglalkoztatási célú többletkiadást jelent az állami költségvetésben" - írja a minisztérium közleményében.
A közmunka hasznosságára hivatkozni azért álságos, mert Varga Mihály tegnapi előadásában is elismerte, hogy ez a foglalkoztatási forma csak átmeneti megoldás lehet, ugyanakkor a kormány által hangoztatott érv, hogy ez átvezetést jelent a versenyszférában való tartós elhelyezkedésre sántít, hiszen a miniszter által ismertetett adatok szerint a közfoglalkoztatottaknak mindössze 7-8 százaléka tud ténylegesen elhelyezkedni.
A kormány által hétfőn benyújtott, a privatizált cégek visszaállamosításának fedezetéről szóló, költségvetési törvénymódosításban olvashatjuk, hogy a kabinet szabad bejárást kap majd a Foglalkoztatási Alapba. Az idei költségvetés állapotát ismerve ez azt jelenti - mondják a szakértők, hogy a kormány tetszése szerint pénzt vonhat ki az alapból.
A miniszteriális fejezetek zárolási kötelezettsége 39,5 milliárd forint, a kormány a rendkívüli kormányzati intézkedések tartalékát is számottevően csökkenti. Az Elkülönített Állami Pénzalapoknál és a vagyonkezeléssel kapcsolatos kiadásoknál is rögzíti a kormány az elvárt megtakarítást.
Az útépítés uniós büntetése miatt kell zárolni – így vélekedik számos szakértő. Emellett az útépítők visszamenőlegesen kivetett különadója a kormányhoz közelálló cégeknél is súlyos likviditási gondokat okozna, ezért úgy tűnik erről lemond a kormány és a zárolás révén felszabaduló összegből fizetnek.