Pénteken ül össze az OTSZ elnöksége - értesült a Népszava. A megbeszélésen terítékre kerül az Ab elutasító határozata, illetve az arra adandó válasz is. A szövetség vezető testülete a döntés meghozatala óta első ízben foglalkozik a kérdéssel. Korábban a szövetség tisztségviselői nem zárták ki, hogy szükség esetén nemzetközi jogi fórumokhoz fordulnak a szövetkezeti integrációs törvény miatt, amely alaposan megnyirbálta a magántulajdonosok által létrehozott takarékszövetkezeti rendszer önállóságát. Előbb jelentős többségi tulajdonrészt szerzett a Takarékbankban az állami tulajdonban lévő Magyar Posta, illetve a Magyar Fejlesztési Bank (MFB), majd ahogy azt a szakemberek és az érintett takarékszövetkezeti vezetők jósolták, az állami tulajdon, immár akadály nélkül, a Fidesz-től nem túl messze álló tulajdonosi körhöz, FHB érdekkörébe tartozó Magyar Takarék Zrt.-hez vándorol át.
Az alkotmánybírósági ítéletet az újtipusú integráció számára némileg beárnyékolta, hogy egy takarékszövetkezet csődje is ezidőtájt derült ki. A Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete kizárta soraiból a bajba jutott az Orgovány és Vidéke Takarékszövetkezetet és a jegybank is lépett, visszavonta annak működési engedélyét. Július 15-e óta hatályos a jegybank határozata, ezzel megnyílt az út a takarék felszámolása és a betétesek kártalanítása előtt.
Az orgoványi takaréktól a jegybank 2014. július 4-én vonta vissza a működési engedélyét. A kirendelt felügyeleti biztosok várhatóan rövidesen kezdeményezik az intézmény felszámolását. Amint megjelenik a Cégközlönyben az erről hozott bírósági döntés, az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) az előírt 20 munkanapon belül akár 100 ezer eurós összeghatárig (jelenlegi árfolyamon több mint 30-31 millió forintig) kártalanítja a biztosított követeléssel rendelkező betéteseket a hitelintézeti törvény alapján.
A takarékszövetkezetnél meglévő likvid eszközöket a Takarékbank Zrt. veszi át, és igény esetén e likvid eszközök mértékéig, arányosan fizeti ki a betéteseket (a biztosítottakat és a nem biztosított betéteket egyaránt) a szövetkezeti integrációs törvény alapján. A betéteseknek egyelőre semmit sem kell tenniük, a Takarékbank Zrt. és az OBA mindenkit tájékoztat.
Tóth István, az OBA szóvivője a Népszavának megerősítette, a felszámolás hivatalos bejelentésével indul a 20 napos kifizetési határidő. Emlékeztetett rá, hogy a soltvadkerti takarék esetében 10 nap alatt gyakorlatilag be is fejeződött az ügyfelek kártalanítása. A szóvivő elmondta, amint hozzájuk kerül az orgoványi takarék ügye, szakembereik elemzik az adatokat és ha végeztek, közleményben tudatják majd, pontosan mennyi ügyfél, mennyi kártalanításra számíthat.
Az Orgovány és Vidéke Takarékszövetkezet mintegy 28 ezer betétessel rendelkezett, betétállománya 2014. június 30-án 62 milliárd forint volt, működési területe Bács-Kiskun megye egy régióját ölelte fel. A takarékszövetkezet, mérlegfőösszeg szerint piaci részesedése ugyanakkor 2014. május 31-én a hitelintézeti szektorban nem érte el a 3 ezreléket sem.
A takarékok integrációja nélkül nem derült volna fény az Orgovány és Vidéke Takarékszövetkezet helyzetére - mondta Németh Lászlóné miniszterelnökségi államtitkár, aki korábban a takarékszövetkezetek jogfosztását elindító fejlesztési miniszteri posztot töltötte be. A Népszava megkeresésére a takarékszövetkezeti rendszert belülről ismerő szakember a volt fejlesztési miniszter kijelentésén csak elnézően mosolygott. Az elnökséghez közel álló informátorunk megjegyezte, az orgoványi takarék ügye, és az ex-miniszter valamint az övéhez hasonló kijelentések valóságtartalma is szóba kerül majd.
A megkérdezett takarékszövetkezeti szakember hangsúlyozta, nem tartja ugyan jónak az integrációs törvényt, de a magántulajdon államosításáról a sajtóban megjelenő gyakran sommásan összefoglalt értékelések sem állják meg a helyüket. Az viszont igaz, hogy a magántulajdon feletti szabad rendelkezés joga csorbult. A kényszerű, felülről kierőszakolt integráció előtt a takarékok maguk dönthettek például az osztalékfizetésről, annak mértékéről. Ez most megváltozott és a fejük fölött határoznak ebben a kérdésben is. A tulajdonjog korlátozását egyébként az Ab határozata is megfogalmazta, igaz, egy kevéssé megfogható érveléssel támasztotta alá, a hasznosságra, illetve a közérdekre hivatkozva. Ez azonban a részvénytulajdonosokat valószínűleg nem nyugtatja meg, hiszen az állam jogi eszközökkel szerzett befolyást a takarékszövetkezeti rendszerben. Szakértőnk szerint ennek a későbbiekben közvetlen hatása lehet a tulajdonra is.
