GDP;Varga Mihály;államadósság;NGM;maastrichti kritériumok;

Varga Mihály FOTÓ: K2 Press

- Magától nem csökken az eladósodottság

A GDP arányos államadósság idén stagnálni fog, vagyis nem teljesülnek sem a maastricht-i kritériumokból Magyarországra háruló kötelezettségek, sem az Alapokmány kritériumai. Ez utóbbi azt írja elő, hogy évről évre az adósságnak csökkennie kell, egészen addig, amíg a 60 százalékos mértéket el nem érjük. Erre akkor derült fény, amikor a Költségvetési Felelősségi Intézet közérdekű adatigénylés keretében igényelte és megkapta azokat az dokumentumokat, amelyek részletes számokkal egészítik ki az idei költségvetés első módosítását javasló törvénytervezetet. 

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter által beterjesztett törvényjavaslat azért született meg, mert a kormánynak szüksége van 152 milliárd forintra a visszaállamosított közműcégek és az Antenna Hungária vételárának kifizetéséhez.

Az államadósság mértéke 2013 végén 78,26 százalékos volt, az idei évet 78,15 százalékkal tervezi zárni a kormány, vagyis a várható kozmetikázás, amire tavaly év végén is volt példa, 2014-ben is "menetrendszerűen" megismétlődik. A forint árfolyamát és az ország eladósodottságát figyelembe véve akár öt százalékpontot is kell majd ügyes manőverekkel kikozmetikázni, hogy a módosított költségvetés számai teljesüljenek. A helyzet elég kritikus, mert ha az adósságmérték csökkentése mégsem sikerülne, akkor ismét számolni kell a túlzottdeficit-eljárás alá vonás veszélyével, amire Brüsszel már figyelmeztetett is.
A pénzforgalmi deficit az NGM számításai szerint közel alakulhat a tervezett összeghez, ám a deficit szerkezete a tervezettől lényegesen eltér - írja a Portfolio gazdasági portál. A központi költségvetés a mostani állami részesedésvásárlások miatt magasabb lehet, viszont a tb-alapok a nullszaldó helyett a tárca várakozása szerint 152 milliárdos többlettel zárnak. Segíti továbbá az idei büdzséegyenleget a vártnál (30 milliárd forintnál) nagyobb önkormányzati többlet (101 milliárdot vár a minisztérium). A részletes táblázatokból viszont az is kiolvasható, hogy a kormány hozzányúl az Országvédelmi Alaphoz (ami gyakorlatilag az extra tartalék), 91,2 milliárd forint maradna benne. Mindezt annak ellenére teszi, hogy a Költségvetési Tanács azt kérte, ne nyúljon hozzá ehhez az összeghez - hívja fel a figyelmet a szakportál.

Jó hír viszont az uniós-elszámolások egyenlege viszont 125 milliárd forinttal javítja a költségvetés egyenlegét az eredetileg tervezett 30 milliárdos mínusszal szemben. Az áfa-bevételek 70 milliárd forinttal maradhatnak el a tervezettől úgy, hogy közben a nemzetgazdasági tárca szerint 153 milliárd forintnyi plusz bevételt hoz a költségvetésnek a pénztárgépek online bekötése. (Enélkül 220 milliárd forint felett lenne az áfa-elmaradás.)

Idén a települések és önkormányzatok adósságkonszolidációja összesen 471 milliárd forintba került. A legnagyobb adósságot 105 milliárd forint értékben a fővárostól vette át a magyar állam.

Az Európai Bizottság korábban figyelmeztetett az országspecifikus kockázatokra, és ezzel kapcsolatban a költségvetést is érintő javaslatokat is tett. Demeter Márta szocialista képviselő írásbeli kérdést intézett Varga Mihályhoz, hogy hajlandóak-e az ajánlásokat végrehajtani. A miniszter tegnap elkészült írásbeli válaszából kiderül, hogy az elhibázott gazdaságpolitikán (adó- és versenypolitika, munkanélküli ellátás) nem kívánnak korrigálni. "Az eszközök megválasztásánál természetesen megfontoljuk az országspecifikus ajánlásokat is, de a gazdaságpolitikánkkal ellentétes ajánlásokat nem fogjuk végrehajtani. Emiatt a korábbi évekhez - és más tagállamokhoz - hasonlóan Magyarország a megfelelő európai uniós fórumokon idén is egyoldalú nyilatkozatban rögzítette egyet nem értését egyes konkrét ajánlásokkal kapcsolatban" - írja válaszában Varga Mihály. A képviselő lapunknak elmondta, hogy a kormány fixa ideája, hogy Brüsszel Magyarország ellen lép fel. A valóság ezzel szemben az, hogy a társadalmat sújtó súlyos gazdaságpolitikai hibák kijavítása mindannyiunk érdeke - mondta a politikus.

A gazdasági világválság és a devizahiteladósok terheinek többszörösére növekedése megtette a hatását: a személyi hitelek piaca még tovább szűkült Magyarországon. A bankok is óvatosabbá váltak, módosultak a korábbi kockázatvizsgálati módszereik, és szinte minden pénzintézet kizárólag jövedelem érkeztetéssel hitelez.