különadó;körlevél;NAV;98 százalékos különadó;Európai Emberi Jogi Bíróság;

Illusztráció. FOTÓ: Bielik István

- Pofátlanok az adóval

Lehet, hogy döntött a kormány, ám semmiféle kormányrendeletet nem adott ki, sem törvénymódosító javaslatot nem nyújtott be, így egyelőre korántsem rendezte az Alkotmánybíróság (Ab) és a strasbourgi emberi jogi bíróság által is elmeszelt 98 százalékos különadó ügyét. A jogszabály hiányára hivatkozva a NAV továbbra is akadályozhatja az érintettek pénzének visszaigénylését.

"A NAV - mint jogalkalmazó szerv - a jogszabály hatálybalépését követően tud választ adni kérdéseire, addig türelmét kérjük" - válaszolta az adóhatóság az egy hete hozzájuk intézett, a 98 százalékos büntetőadót érintő kérdéseinkre. A Népszava azt követően fordult a NAV-hoz, hogy a kormányszóvivő közölte, csak az szja-t és az egészségügyi hozzájárulást kell befizetni a különadó helyett azoknak, akiknek a végkielégítését ezzel az extra teherrel sújtották. "A többi pénz visszajár, döntött a kormány" - mondta Kurucz Éva július 9-én. Azt is állította, a strasbourgi bíróság és az Ab döntése alapján a korábban megállapított 98 százalékos különadó teljes összegét visszakapnák az érintettek. Ám ez után semmilyen adót és járulékot nem kellene fizetni, ami "indokolatlan pozitív diszkriminációt jelentene" - fogalmazott, ezzel indokolva a kormánydöntést, mely szerint az szja és az tb-járulék összegét levonják a visszatérítendő összegből.

Az Ab februárban - többedszer - mondta ki, hogy nemzetközi szerződésbe ütközik, így ellentétes az alaptörvénnyel a különadó. Az idevágó törvényből az Ab törölte is a 98 százalékos adóról szóló részt, így hatályban maradt, hogy más adót nem kell fizetni a végkielégítések után. Magyarán a jogszabályt módosítani kellene ahhoz, hogy bármiféle közteherrel lehessen sújtani a visszajáró pénzeket. Ám ez nem történt meg, és a közlönyben sem jelent meg iránymutatás vagy rendelet.

Eközben hírek szerint a NAV szándékosan félreértelmezi az Ab-döntést, és meg is bünteti azokat, akik vissza akarják kapni a pénzt. Csak őszig van lehetőség visszaigényelni a korábban elkobozott végkielégítést, az Ab határozat kihirdetését követő 180. nap a határidő. Csakhogy az Index által közzétett, a NAV elnöke, Vida Ildikó által jegyzett, június 18-i belső körlevél arra utasította az illetékeseket, hogy azokat az adózókat, akik visszaigényelnék a tőlük jogellenesen beszedett összeget, "önellenőrzés" keretében vizsgálni kell és meg is kell büntetni, akár a különadó összegének 200 százalékára. A NAV elismerte az utasítás létét, hozzátéve: a nemzetgazdasági tárcával egyeztetett körlevelük "rendeltetése, hogy a 98 százalékos különadóval kapcsolatos alkotmánybírósági határozatot átültesse a gyakorlatba".

                                                 Büntetőadó-történelem
A 98 százalékos büntetőadót a 2010-es kormányváltás után vezette be a Fidesz-KDNP, hogy a szerintük indokolatlanul magas, "pofátlan" köztisztviselői végkielégítéseket visszaszerezhesse az állam. A különadó a közszférában dolgozó vezetők végkielégítésének kétmillió forint feletti részét, a beosztottak végkielégítésének 3,5 millió forint feletti részét sújtotta 98 százalékos adóval. A törvény először több évre visszamenőleg adóztatta volna meg az érintetteket. Amikor az Ab visszadobta a jogszabályt, módosították az alaptörvényt, hogy az Ab-nek ne legyen joga a kérdést vizsgálni. Ezután a testület még kétszer elkaszálta a jogszabályt. Eközben több érintett is nemzetközi bírósághoz fordult; legutóbb novemberben határozott úgy a strasbourgi testület, hogy a büntetőadó ellentétes a magántulajdon védelmének elvével. Ezután döntött úgy az Ab idén februárban: a különadó nemzetközi szerződésbe ütközik, ezért alaptörvény-ellenes. Egyébként időközben, január elsejétől az addigi 98 százalékról 75 százalékra csökkent a különadó - miután az agrár- és környezetügyi tárgyú törvénymódosítások között ezt is módosította a Fidesz-KDNP. Így az áprilisi választás után távozott állami és önkormányzati vezetők kétmillió forint feletti végkielégítése már nem számít "pofátlannak".

Manipulatívnak, koncepciósnak tartja a szocialista Hiszékeny Dezső azt az ügyészségi eljárást, amelynek során mentelmi jogának felfüggesztését kezdeményezték vezető beosztású hivatalos személy által elkövetett vesztegetés megalapozott gyanúja miatt. A képviselő szerint fennáll a gyanú, hogy az ügyészség egy bűnözőt tett érdekeltté abban, hogy hamis bizonyítékokat szolgáltasson ellene. Az elmúlt 18 hónapban ugyanis nem ellene vizsgálódott a vádhatóság, most mégis meg akarják gyanúsítani, egy vélhetően manipulált hangfelvétel alapján.