Junckert, aki öt évre kapott mandátumot az európai képviselőktől, 422 szavazattal választották meg 250 ellenében. Megválasztásához minősített többségre volt szüksége, azaz a 751 voksból legalább 376-ra.

A luxemburgi politikus Strasbourgban, az Európai Parlament plenáris ülésén, még megválasztása előtt  elhangzott programbeszédében ígéretet tett arra, hogy hivatali idejének első három hónapjában a munkahelyteremtést, a növekedést és a beruházásokat ösztönző csomagtervet készít, amelyre az Európai Beruházási Bankon keresztül 300 milliárd eurót mozgósítanak a következő három évben. Juncker szerint a munkanélküliek kérdését úgy kell kezelni, mintha ők alkotnák az Unió 29. tagállamát. A növekedés ösztönzését célozza az a terv is, hogy enyhítenek a kis- és középvállalkozások pályázatait nehezítő bürokrácián.

A beszédben Juncker elkötelezte magát a jelenleg zajló európai csatlakozási tárgyalások mellett, különös tekintettel a balkáni államokra, amelyeknek véleménye szerint "szüksége van egy európai perspektívára", egyúttal leszögezte, hogy a következő 5 évben nem bővítik tovább az Uniót.

„Kevesebb ideológiát, több pragmatizmust” – ez volt Juncker jelszava, aki szerint a tagállamoknak le kell mondaniuk a nacionalizmusról és csapatként kell játszaniuk.

Az elnökjelölt figyelmeztetett: Nő az európai intézmények és a polgárok közötti távolság, ezért az európai tisztségviselőknek és az EP-képviselőknek kötelességük világossá tenni a polgárok előtt az Unió működését. Juncker ennek kapcsán javasolta, hogy tegyék nyilvánossá a különböző európai lobbik listáját is.

Hangsúlyozta továbbá, hogy szükség van Európa mélyreható reformjára, és bár megérti, hogy sokan féltek a reformoknak, sokkal nagyobb kockázattal jár, ha ezek elmaradnak. Ugyanakkor leszögezte: az európai belső piac szabályai nem írhatják felül a társadalmi szabályokat. „A szociális piacgazdaság lelkes híve vagyok. Mindenki jóléte legyen az alapelvünk. A társadalmi párbeszéd elnöke akarok lenni” – mondta. 

Juncker szerint szükség van az eddiginél szorosabb együttműködésre a külpolitika és a védelmi politika terén, de nem a NATO-val konkurálva. Ugyancsak közös politikát szorgalmazott a bevándorlási kérdésben. Úgy vélekedett, hogy Európának a következő 50 évben nagy szüksége lesz a legális bevándorlás szabályozására. Meg kell védeni az Unió külső hatásait  és harcolni kell az olyan bűnbandák ellen, amelyek mások bőrén gazdagodnak meg.

A politikus síkra szállt a dolgozók szabad munkavállalásáért, mert ez szerinte „nem veszély, hanem lehetőség”, egyúttal harcot hirdetett az adócsalások és a pénzmosások ellen.

A leendő bizottsági elnök fontos feladatként jelölte meg a közös, stabil energiapolitikát, amellyel csökkenteni lehet számos tagállam energiafüggését. Ennek érdekében születik meg az a célkitűzés, hogy 30%-kal növeljék 2030-ig az uniós államok épületeinek energia-hatékonyságát.

Juncker némi ellenállást tapasztalhatott beszéde során a brit euroszkeptikus képviselők részéről, amikor kiállt a közös európai pénz mellett, mondván, hogy az "euró nem megosztja, hanem megvédi Európát".

A leendő elnök bejelentette, hogy a közös európai értékek, a jogállamiság és az alapvető jogok védelmezése jegyében, ugyanakkor "megfelelő módon figyelembe véve a 28 tagállam eltérő alkotmányos és kulturális hagyományainak sokféleségét", alapjogi és jogállamisági biztosi tárcát kíván létrehozni az EU-bizottságban. E terület biztosának lesz a feladata az is, hogy levezényelje az EU csatlakozását az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez, amelyet a strasbourgi székhelyű Európa Tanács égisze alatt dolgoztak ki. Az egyezményhez való uniós csatlakozást az EU alapszerződése kötelezettségként fogalmazza meg, de az mindeddig nem történt meg.

"Az EU-ban nincs helye diszkriminációnak, sem nemzetiség, sem nemi hovatartozás illetve irányultság, sem etnikai származás, sem vallási vagy más meggyőződés, sem valamilyen kisebbséghez tartozás alapján" - hangsúlyozta Juncker. Kilátásba helyezte: fenn kívánja tartani azt a törekvést, hogy e területen - vagyis a diszkrimináció tilalmáról - szülessen uniós irányelv, és rá kívánja venni az egyes érintett tagországi kormányokat, hogy adják fel ezzel kapcsolatos ellenállásukat.