A csaknem kétszámjegyű termelés bővüléséhez elsősorban a járműgyártás, és a hozzá kapcsolódó beszállítói ágazatok, valamint az élelmiszeripar és az elektronikus fogyasztási cikkek gyártásának növekedése járult hozzá. A legnagyobb mértékben a gyógyszertermelés esett vissza, ezért egyértelműen az ukrán válság okolható.
2014 májusában a járműgyártás kibocsátása 23,9 százalékkal növekedett, míg az elektronikus fogyasztási cikkek gyártása több mint 31 százalékkal bővült. Az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása több mint 5 százalékkal emelkedett. A külpiaci kereslet növekedésének köszönhetően a textília, ruházat, bőr és bőrtermék gyártása csaknem 16 százalékkal bővült, a kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás kibocsátása pedig 27 százalékkal nőtt. Kiemelendő még a vasúti, kötöttpályás jármű gyártásának 86,4 százalékos bővülése is. Az év első öt hónapjában az ipari termelés mindegyik régióban növekedett. A legnagyobb mértékű volumenbővülés a KSH mérése szerint ebben az időszakban Nyugat-Dunántúlon (20,3 százalék) volt, míg a többi régió 4,7 és 12,3 százalék közötti növekedést ért el.
Az ipar tartós - egész évet tekintve 10 százalék körüli - növekedését vetíti előre az ágazat rendelésállományának növekedése is: feldolgozóipari ágazatok összes új rendelése 14 százalékkal nőtt, ezen belül az új exportrendelések 13,7 százalékkal, míg az új belföldi rendelések 15,6 százalékkal emelkedtek. Az összes rendelésállomány 19,2 százalékkal haladta meg az előző év májusit.
