Ha napvilágot lát egy-egy kormányt kikezdő külföldi kritika, az ellenzék elkezd bizakodni. Talán majd a külföldi elemzők ráébresztik a választókat arra, amit tőle nem akartak meghallani. Szó se róla, ők hitelesebbnek tűnhetnek. Az elmúlt négy évben ez nem így tűnt.
Persze ilyenkor azonnal rákontráz a hírre a kormányzati propaganda, s akcióba lendül a papagájkommandó. Mondván, ha több helyről hallják az állampolgárok a hír cáfolatát, akkor jó eséllyel elhihetik: a kormánynak van igaza.
Majdnem ez történt most is. Az EBESZ (az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet) választási jelentésének megjelenése után pár órával az Alapjogokért Központ azonnal kiadta az ellenelemzést, amely címében azt harsogja: „Az EBESZ szerint is sikeresen bonyolították le a magyar országgyűlési választásokat”. Noha a mondat valóban benne van a jelentésben, de az egész összességében épp azt taglalja, hogyan csalta el jogi csűrésekkel-csavarásokkal az áprilisi választásokat a kétharmad.
Ki hallott a 2013-ban létrejött Alapjogokért Központról? Gyors google és közröhej: sehol egy név, csupán annyi, hogy fiatal jogászok osztják az észt, sehol az alapító, blogok szerző nélkül, a kapcsolatnál egy telefonszám árválkodik székhely nélkül. Nos, ők lettek nagy hirtelen belökve az arénába, hogy felvegyék a kesztyűt az EBESZ jelentéstevőivel.
S vajon az online-t böngésző tudatos médiafogyasztón kívül értesült-e erről a hírről az átlagos néző, hallgató, akinek tálcán kínálják a híreket? A közszolgálati tv esti híradója egy mukkot sem mondott a jelentésről, annál többet a visegrádi palotajátékokról a Széchenyi pálinka reklámozása kíséretében. A közszolgálati rádióban a vasutasnapi szórakoztató műsorokról tájékoztatták a nagyérdeműt. Még másnap sem kérdezték meg erről a rádiónak nyilatkozó Szijjártó Pétert, aki a keleti nyitás politikájának sikerét ecsetelte színesen. A két több mint 20 perces Krónikában egy fél perc sem jutott arra, hogy ismertessék: a Fidesznek lejtett a pálya április 6-án. Arra meg pláne nem, hogy netán elhangozzon az ellenzék véleménye is, amely frappánsan mindössze ennyi: nem legitim a Fidesz kétharmada.
De mindez kutyafüle! Az MTI hírei közt sem találjuk nyomát az EBESZ-jelentésnek. Az adófizetők pénzéből (az MTVA támogatása 70 milliárd forint alaphangon) fenntartott közszolgálati hírügynökség - amely magát függetlennek, politikailag korrektnek és kiegyensúlyozottnak tartja - le sem adta. S persze ha nincs hír, akkor nem is kell senkit reagáltatni a kormányból a hírügynökségi dolgozónak. Nem kell megszólaltatni se egy minisztert, se egy miniszterelnököt, se egy alkotmánybírót, se egy államfőt, esetleg a Századvéget, a Nézőpontot. Ebben az országban ugyanis semmi nem hibádzik, minden rendben, a nép megelégedésére történik.
„S a nép, az istenadta nép /Oly boldog rajta, Sire! /Kunyhói mind hallgatva, mint/ Megannyi puszta sír.” Halkan megjegyzem, Eduárd ebbe aztán bele is őrült…
Pedig az EBESZ-jelentés egyik súlyos pontján – többek között - a média hatalmi visszaéléseit elemzi, mint olyat, amely kormányzati befolyás alatt a választások kimenetelét is befolyásolta. Továbbá megállapítja: közpénzből finanszírozta a Fidesz a választási kampányát. Az álcivil Civil Összefogás Fórumának (CÖF) juttatott milliókat saját alapítványán keresztül, majd potom áron megvette a kampányszlogenjét. Centralizálva a hírszerkesztést a kormány kizárólag dicsérő, az ellenzék pedig megbélyegző jelzőket kapott a közszolgálati médiában, sőt a kereskedelmi adók-csatornák többségében is ( köszönhetően a kormányzati kereszttulajdonlásoknak). Átszervezte és zsugorította a politikai hirdetéseket, gyakorlatilag kizárta az ellenzéki pártokat a kereskedelmi tévékből. És akkor még nem beszéltünk magáról a választási törvényről, a választókerületek átszabásával okozott manipulációiról, a külföldre menekült fiataljaink korlátozott választási lehetőségeiről, a kompenzációs lista igazságtalanságairól és az emiatt eltorzult választási rendszer torz eredményéről, azaz a Fidesz tisztességtelen kétharmadáról!
Szóval mindez akkor történt, amikor még be sem indult az őszi kampány. Az EBESZ-jelentés és a friss törvénymódosítások ismeretében akár borítékolhatjuk is az önkormányzati választások eredményét. Nemde? Sokan latolgatják ismét, érdemes lenne bojkottálni az önkormányzati választásokat abban a hiszemben, hogy így erős üzenetet küldhetne külföldnek a demokratikus ellenzék. Vajon meddig szólna külföldön erősen ez az üzenet? Egy napig, egy hétig, ne adj' isten egy hónapig? És a magyar állampolgárokat érdekelné ez? Hisz el sem jutna hozzájuk az üzenet, amit az EBESZ esete is jól példáz. S hány ilyen eset volt a kampány idején. Megváltozna tőle a politikai létünk, tudatunk és kultúránk? Jutna vele előrébb az ország? Demokratikusabb, sikeresebb lenne? Ezzel csak az ellenzék veszítene. A kormány pedig diadalt ülhetne, s minden maradna a régiben. Na, ezt nem! Legalább esélyt adjunk a változásnak.
