A kommüniké "fegyverletételről" szól, arról egyelőre nem, hogy a front végképpen föloszlott-e. De még így is örömmámor töltötte el a lakosságot, mert lezárja a hosszú háborúskodás, a merényletek, maffiaküzdelmek korszakát. Föllélegzést hozott Franciaországban is, mert a küzdelem néha ott is szedett áldozatokat. A krónikák nem csupán véres, megrázóan drámai esetekről is adtak hírt. Még három éve is, 2011. december elején szörnyű tettről számoltak be a jelentések.
A sziget déli részén koraeste tájban Jacques Paoli szalonjában ült, nem ügyelt arra, hogy egy alacsony férfi közelít, az arcát csuklya födi, rajta vadászkalap, még síszemüveg is. Mindössze másodpercek teltek el, lövések dörrentek, a gazda felesége és vendégei egy férfit láttak kisurranni. Paoli feje szinte szétrobbant, a lövés pontosan célzott. A csendőrök azt állapították meg, akárcsak "vaddisznóvadászat lett volna".
Három esztendő telt el azóta, már csaknem feledésbe merült az eset, de azt gyanítják, gazdasági indítéka is volt a leszámolásnak. Korzika déli részén bandák, amelyek korábban nacionalista jelszavakkal dolgoztak, az FLNC mögé bújtak. A "nemzeti ügy" sokszor csak ürügynek szolgált. Paoli, az áldozat, mezőgazdasági termelő, korábban maga is "bandavezér" volt, háborúság tört ki közte és az ellentábor fegyveresei között.
Az ellenségeskedés 2007-ben kezdődött, amikor bevásárló központot építettek, többen hat árusító helyre pályáztak, Paoli a dohányboltot szemelte ki magának. Az egyik korábbi áldozat, Paolini, az egyik focicsapat elnöke, autószakértő, több lövedéket kapott a fejébe, mert éppen befektetési lehetőségek felől érdeklődött. Szitává lőtték a kocsiját is.
A leggonoszabb bandavezérek egyikeként ismerték Pierit és Orsonit. A föltételezések szerint mindketten kétes üzletágakban, bűnbandák vezéreként szereztek hírnevet. A különböző irányzatokat a fegyveres küzdelmek kezdete óta nacionalista indulatok is fűtötték. Két orientációt figyeltek meg.
A "függetlenség pártiak" igen erőszakos csoportjaként tartották számon a "Corsica Liberát", a másik, a "Győztes Korzika" volt, amely Bastiában, az önkormányzati választásokon diadalmaskodott, egyaránt a politikai erőszak prófétái. Egy alkalommal, szőlőültetvények megtámadásakor az összecsapásban csendőröket öltek meg.
A nem elfelejthető esetek között tartják számon, már azért is, mert egyike a legfrissebbeknek, éppen egy éve, tavaly július elején történt. Felső Korzikán, hajnali egy órakor, a szőlőtermő vidékek dombról dombra visszahangzottak a lövésektől. A csendőrök az egyik út mentén holttestre bukkantak, nem messze tőle súlyos sebesültre, aki a kórházba szállítás után röviddel maga is meghalt. Az igazságszolgáltatás haladéktalanul megindította a vizsgálatot, de eddig nem jutott semmire.
Föltételezik, hogy a leszámolás azért történt, mert az egyik korábbi "szabadságharcos" maga is kísértésbe esett, áttért az üzleti banditizmusra. A Corsica Libera mozgalom telekspekulációkba kezdett vállalkozót gyanúsít. Bonyolítja a tisztánlátást, hogy páncélautójának közelében, golyóktól szitává lőve hamarosan egy korábbi merénylő tetemére is rábukkantak.