Orbán Viktor;bányászat;Ózd;energiastratégia;

Fotó: Szalmás Péter

- Pénzszivattyú - bányának álcázva

Orbán Viktor az országgyűlési választások ürügyén Ózdra látogatott és a helyi televízió Apropó című műsorban emlékeztetett: Magyarországon kultúrája volt a bányászatnak, nemzetközileg elismert szakemberek és jól képzett vájárok dolgoztak egykor, húsz éve azonban kitalálták, hogy a bányászatnak nincs jövője, mára pedig a képzésük is megszűnt. "Már szinte szégyellni kell, ha egy országnak szene van, és ki akarja bányászni" - fogalmazott, beteges dolognak titulálva mindezt. Ugyanakkor megjegyezte: ˝A kormány dolgozik azon, hogy újraindítsa a vájárképzést és egy modern bányászatot hozzon létre.˝ 

Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára Miskolcon, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei szénbányászati klaszter alapító dokumentumának aláírása előtt úgy fogalmazott: a kormány szorgalmazza a több száz éves magyar szénbányászat újraélesztését, a szénvagyonra, mint stratégiai tartalékra tekint.
"A Farkaslyuki Bányaüzem zászlóshajónak tekinthető a nehézipari szakma újraindítása terén. Három esztendővel ezelőtt még sokan kételkedve, hitetlenül, olykor megmosolyogva fogadták a Gyürky-tárnával kapcsolatos terveket. Az már a múlt, most már egyre többen vesznek komolyan minket. A kutató fázisban szépen haladnak előre, ismét egyre többen keresik a kenyerüket a föld alatt. A japánok érdeklődése továbbra is töretlen, a távol-keleti országban meglévő technológiát a mi szénvagyonunkkal ötvözve gondolkodnak a jövőben. A farkaslyuki tervek nyomán elindult a bányász-képzés is, amit óriási túljelentkezés előzött meg. Ez is mutatja, hogy van igény, nekünk pedig az a dolgunk, hogy az emberek számára megteremtsük a lehetőséget. Az Ózdi Szénbányák Zrt. már eddig is bizonyította az elhivatottságát, a cég valóban élen jár a megyei bányászat újraindításában. Az itteni példa a többi településnek is hitet ad, így most már a megye több pontján kezdenek ismét hinni az újrainduló földalatti életben." - fogalmazott másutt Riz Gábor, a Fidesz országgyűlési képviselője. Megemlítette, hogy a beindult vájárképzésnek köszönhetően minden évben elegendő szakmunkást tudnak képezni a szakiskolában.
A fő kérdés a továbbiakban, megéri-e a bányák újraindítása? Fürjes Pál, Ózd polgármestere szerint mindenképp. Egyrészt a széntermeléssel kiváltható lenne a külföldről hozott drága földgáz, másrészt egy bányászmunkahely több, akár 4-5 másikat hozna létre. Az ózdi kistérségben ez jelentős gazdasági élénkítő hatást váltana ki.

Bányaálmok országszerte

A bányászat újraindítását a Mecsekben is meg szeretnék valósítani. Komló kezdeményezésére 18 baranyai és régióbeli vállalkozás és öt önkormányzat, valamint a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara részvételével 2013. végén megalakították a Mecsek Bányászati Klasztert. A klaszter alapvető célja a mecseki szénbányászat újraindításának előkészítése, valamennyi bányászati tevékenység fejlesztésének előkészítése, a szakmunkás és felsőfokú szakember-utánpótlás fejlesztése, a közös technológiai fejlesztések elősegítése és a közös piaci aktivitás erősítése, áll a közleményben, amely a jövő útjait is tartalmazza. Eszerint Komló városa jelentős erőfeszítéssel, a városi szakiskola bevonásával menedzseli a vájár- és a kapcsolódó szakképzés újraindítását. A klaszteralapító rendezvényen Kasó Attila miniszterelnöki megbízott tájékoztatta a kormányzati szándékokról az alapítókat, majd Polics József komlói polgármester mutatta be a bányák újranyitásához eddig végzett munkát és a további feladatokat. A közlemény szerint a mecseki bányászat fejlesztése igen komoly gazdasági és társadalmi hatást fejt majd ki Baranya megyében, hozzájárulhat a megye gazdasági mélyrepülésének megállításához.
2013. novemberében Egerszalókon, az Országos Bányászati Konferencián ugyanaz a Kasó Attila felvázolta a hazai bányászat, és abban a szénbányászat jövőjét. Elmondása szerint az "Energiastratégia 2030" főbb elemeinek megvalósítása alapvetően a hazai bányászat fejlesztésén múlik. Ennek egyik fontos eleme a szénbányászat újraindítása, a szén vegyipari felhasználásának megteremtése. Az egyik nagyon fontos cselekvésnek nevezte a Nemzeti Nyersanyag Ügynökség létrehozását, amely a bányászattal kapcsolatos nemzeti vagyonelemek szakmai felügyeletét hivatott ellátni. Kifejezte reményét a Márkushegyi bánya minél hosszabb működéséről, miközben már mindenki tudta, hogy a bányát fél év múlva bezárják.

A Márkushegyi bánya bezárásával az utolsó mélyművelési bánya szűnt meg Magyarországon. A bánya főleg a Vértesi Erőművet látta el szénnel. Ezzel kapcsolatban Kovács András Zoltán vezérigazgató is megszólalt. "Az évi 640 ezer tonnás szénfelhasználás 25 százalékát fedezik a tartalékok és a magyarországi beszerzés, a szükségletek 75 százalékát külföldről kell megvenni. A jelenlegi ajánlatok szerint a vásárolt szén az erőmű kapujáig szállítva olcsóbb, mint amit itthon bányászunk. A megtakarítás évente 1,3 milliárd forint is lehet." Kérdéseimre elmondta, hogy gyakorlatilag 2010. óta nem folytattak vágatfeltárást, aminek következtében a kitermelt szén mennyisége évről évre csökkent. A bánya éves költsége 2011 óta nagyjából állandó, mintegy 8 milliárd forint, miközben az éves széntermelés minősége is romlik. Az erőmű és a bánya egy vállalat két üzeme, tehát az összes bányaköltség egy cégen belül jelentkezik. Ugyanakkor a lengyel bányákból származó szén árának másfélszerese az önköltség.

A pénz nem számít?

Egy mélyművelésű bánya nyitása hatalmas költségekkel jár. Egy felhagyott régi vagy új bánya beindításához több tízmilliárd forintos kiadással és nem egy-két, hanem hat-hét év előkészülettel illik számolni. Egy felhagyott bánya nem azt jelenti, hogy a bejáratát befalazták, a bezárásakor amit csak lehetett a felszínre hoztak, a vájatokat visszatömedékelték, a vágatrendszereket vízzel elárasztották, és több helyen el is iszapolták. Szembe kell nézni azzal a szomorú ténnyel, hogy a régi vágatrendszerek ezzel, illetve karbantartás hiányában tönkrementek.

Riz Gábor szerint a farkaslyuki bánya elsősorban a lakossági ellátásra termelne. Sajnos a képviselő nem tudja, a maróhengerrel termelt, "jövesztett" szeneknél nagyon sok porszén keletkezik. A porszén frakció a kitermelt szén 80-85 százaléka is lehet, amelyet kályhákban, kazánokban nem, legfeljebb erőműben lehet eltüzelni. A modern kitermelési technológiával tehát nem is lehet olyan bányát építeni, amely csak lakossági célra termel, szükség van az erőművi felhasználásra vagy a szénpor brikettálására. Ez a többletberuházási igény viszont még reménytelenebbé teszi a magyar bányák beindítását, nyereséges működését. Persze nem szükséges modern maróhengerekkel fejteni a szenet, a vájárok hagyományosan, csákánnyal is dolgozhatnak, mert a kormányzó pártkoalíció a "munkaalapú társadalmat" akarja építeni, ami számukra a fizikai munkát jelenti. Erről Kövér László az Országgyűlés elnöke a Parlament Felsőházi Termében a VII. Szakma Sztár Fesztivál országos díjátadó ünnepségen beszélt: ˝Munkára, jól végzett fizikai munkára szüksége van az országnak.
Felmerült még a "tisztaszén technológia" megvalósíthatósága is. 2013. novemberében Csontos László, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat sajtóreferensének tájékoztatása szerint az elmúlt időszakban több alkalommal jártak hazánkban a japán Gazdasági, Kereskedelmi és Ipari Minisztérium (METI) energiapolitikai célkitűzéseit támogató Japán Energiagazdasági Intézet (IEEJ), valamint a Chiyoda vállalat képviselői a tisztaszén technológiával (CCT) kapcsolatos együttműködés kialakítása érdekében. A japán Új Energetikai és Ipari Technológiai Fejlesztési Szervezet (NEDO) forrásokat különített el az IEEJ számára, hogy elkészítse a projekt megvalósíthatósági tanulmányát. Az eddigi látogatások célja: pontos adatokat szerezzenek a magyar partnerintézmények bevonásával arról, hogy a tisztaszén technológiát milyen formában lehetne a Borsodi-medence szénvagyonára alapozva alkalmazni, azaz milyen típusú szénelgázosító létesítményt lehetne üzletileg is életképesen megvalósítani. A jövő februárig elkészülő előzetes megvalósíthatósági tanulmány (EMT) erre ad majd választ, amelyet a NEDO fog össze, de elkészítéséhez az IEEJ, a Mitsubishi Corporation és a Chiyoda Corporation munkatársai is hozzájárulnak. Riz Gábor véleménye szerint, amennyiben a számítások visszaigazolják a koncepció életképességét, akkor már 2014-ben kezdetét veheti a projektet előkészítő kutatás és az erre vonatkozó megvalósíthatósági tanulmány elkészítése. Felhívta a figyelmet arra, hogy ennek a térségnek mintegy kétszáz évre való szénkészlete van még. Mint mondta, az elmúlt 20 évben valamennyi mélyművelésű szénbánya bezárt már, külszíni bányákból van két állandó és két ideiglenes a megyében. A japán technológiával nagyjából évente egymillió tonna szenet termelhetünk, hogy abból különféle alapanyagot, nyersanyagot állítsanak elő. Jelenleg júliust írunk és még semmilyen érdemi hírt sem sikerült megtudnunk a japán befektetők tevékenységéről. Molnár György az Ózdi Szénbányák Zrt tulajdonosa és vezérigazgatója elérhetetlen, az ózdi iroda zárva, a megadott mobilszámon pedig senki sem jelentkezik. Gábor Dezső, Farkaslyuk polgármestere egyelőre örül a bányanyitást megelőző munkálatoknak és a próbatermelésnek. A település az adókat megkapja, a nagy munkanélküliségen enyhít a helyiek egy részének bányászati foglalkoztatottsága.

Másutt, másként

A magyar bányászat helyzetét tovább rontja a külföldi konkurencia. Jelenleg a lengyel szénbányák 5 millió tonna kibányászott, jó minőségű feketeszenet nem tudnak eladni. A piac könyörtelen. Ez nem jelenti azt, hogy Lengyelországban nincsenek napirenden új bányanyitási kísérletek, vagy a felhagyott, régi bányák újraindítása. A lengyel szénbányák gyakorlatilag 2012-től érzik a megújuló energia "hideg leheletét" a nyakukon. A szénfelhasználás az idei enyhe tél miatt is csökkent, innen a nagy, fel nem használt készlet.

Ennek ellenére a csehek egymás után vásárolják fel a lengyel bányákat. Tomáš Novotný, az EP Energy Group a.s. menedzsere, a czechowice-dziedzicei PG Silesia elnökhelyettese elmondta, hogy a 2010-ben vásárolt bányájukba 70 milliárd forintot fektettek be a termelés újraindításáért. "Tudomásul kell venni, ha egy bánya nem nyereséges, be kell zárni." A németek más utat választottak: a csehekkel ellentétben működő, vagy felhagyott, de nyereséggel kecsegtető bányákat vásárolnak, új bányanyitásban is gondolkoznak. A HMS Bergbau AG Orzesze alatti szénmezőből évi 3 millió tonna szenet szeretne kihozni, ahol 1500 embernek adnának munkát. A bányát 2017-től működtetni szeretné a Silesian Coal, amelynek elnöke az a Jerzy Markowski, aki korábban a Budryk bánya igazgatója és később ipari miniszterhelyettes volt. Miben reménykednek a sziléziaiak? A fő átvevőjük a közeli erőmű lesz, s a lengyel bányászat alternatívája a modern technológia, közömbös, kinek a pénzéből." Sok igazság van a szavaiban, mert jelenleg a legmodernebb orosz külszíni bányákban a kiváló minőségű fekete szenet tonnánként 25-30 dollárért bányásszák ki. Egyedül a 4,5 ezer kilométeres távolság és a vele járó 45-47 dolláros szállítási költség a hátránya a versenyképességnek. A mostani súlyos gazdasági problémákkal küzdő ukrán kormányzatot is lépésre kényszerítette a válság. 80 bányát szeretnének privatizálni, mert az ukrán kormány már képtelen a veszteséggel működő bányákat pénzügyileg támogatni.

Kamu az egész program

A lényegről - a gazdaságos termelés igényéről - a magyar bányanyitás alapvető problémájáról a fideszes propaganda mélyen hallgat. Az erre vonatkozó kérdésünkre a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Kommunikációs Főosztálya a következő választ küldte: "A szénvagyon kitermelésének lehetséges módjai a külfejtéses, illetve a mélyműveléses technológia, továbbá a felszín alatti szénelgázosítás, amely utóbbi - bár ígéretes módszer - széleskörű referenciával még nem rendelkezik. A bányászati tevékenység megvalósíthatóságát a műszaki és természeti kockázati elemek együttesen befolyásolják, további szempont a gazdaságosság, amelyet a gazdasági, piaci, társadalmi folyamatok, a bányászati technológiák és a felhasználási célok határoznak meg." Mindezeket figyelembe véve tegyük hozzá: 20-30 éves távlatban, legfeljebb egy nagy kapacitású mélyművelésű bánya újranyitása reális, az is csak erőművel egyetemben, mint a cseh, a lengyel, vagy a német példák is bizonyítják.

Paks II. bővítését tűzön-vízen átvivő kormányzati szándék egy az egyben lehetetlenné teszi még a gondolatát is egy mélyművelésű bánya megnyitásában. A közeljövőben egyre fontosabb szerepe lesz a CO2 kibocsátási kvótáknak, az Európai Unió megújuló energiatermelés és felhasználási elkötelezettségének. Azt sem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy közelednek az önkormányzati választások és a szokásos fideszes hanta elengedhetetlen a választópolgár beetetésére. A bányanyitási küzdelmek másik velejárója az állami pénzek bányanyitási jelszóval történő magáncélú "becsatornázása". A bányákban lévő vizet valóban ki kell szivattyúzni, ám ehelyett a pénzszivattyúk fognak maximális fordulatszámon működni. Ne legyenek a legkisebb kétségeink sem afelől, hogy ez az egyetlen cél, ami alighanem megvalósul.

Az MSZP szerint a hálapénz megszüntetése az egészségügyi rezsicsökkentés lehetne - mondta Laskovics Diána, a párt egészségpolitikusa. Szanyi Tibor, a párt európai parlamenti képviselője azt szorgalmazta, hogy az élelmiszereket ne adóztassák az Európai Unióban, így Magyarországon se.