Ilyen volt például az 1958-as Franciaország-NSZK meccs. A 6-3-ra végződött meccsen Just Fontaine 4 gólt lőtt, ezzel érte el a máig megdönthetetlen 13 gólos vb-csúcsot. Bár nem volt góleső 1974-ben, de a Lengyelország-Brazília találkozó (1-0) azzal maradt fenn a krónikákban, hogy a vb meglepetés-csapata ért oda a bronzhoz a világbajnoki cím védőjével szemben. Az egyetlen találatot a torna gólkirálya, Grzegorz Lato szerezte. Négy évvel később viszont a braziloknak jutott az érem az olaszok legyőzésével (2-1). Nelinho és Dirceu két bombagóllal keserítette a világ egyik legnagyobb kapusának tartott Dino Zoffot. Amúgy az olasz kezdőben heten szerepeltek a négy évvel későbbi világbajnok csapatból…1982 bronzmeccse gólgazdagságával tűnt ki (Lengyelország-Franciaország 3-2), akár az 1986-os, ahol a franciák 4-2-re győzték le a belgákat hosszabbítás után.
1994-ben eleve a két pályára lépő csapat volt meglepetés: senki sem várta, hogy a svédek és a bolgárok idáig eljutnak. Végül a Tomas Brolin vezette skandinávok 4-0-ra nyertek, pedig az ellenfél soraiban ott volt a vb társgólkirálya, Hriszto Sztoijcskov is. 1998-ban ismét egy „sötét ló”, Horvátország nyerte a bronzot Hollandia ellen (2-1), itt talált be hatodszorra a gólkirály Davor Suker.
2002-ben sokan meghökkentek, hogy a törökök bejutnak a legjobb négy közé, végül a bronzmeccsen sikerült a minden eszközzel támogatott társrendező Dél-Koreát (lásd még az olaszok és a spanyolok elleni meccsüket…) 3-2-re legyőzni. Az első találat a kezdő sípszó után 11 másodperccel született Hakan Sükür révén.
A 2006-os kisdöntő Bastian Schweinsteiger nagy napja volt, két „ágyúlövéssel” járult hozzá Németország 3-1-es győzelméhez Portugália felett. Nem unatkoztunk négy évvel ezelőtt sem, ahol ismét a németek lettek a harmadikok (immár 4. alkalommal): úgy győztek 3-2-re Uruguay ellen, hogy először ők vezettek Müller révén, majd Cavani és Forlán fordítottak, de aztán jött előbb Jansen, majd Khedira…
A jó hagyományok tehát megvannak. Kétségtelen, hogy mind a braziloknak, mind a hollandoknak nagyon lóg az orra a németek elleni sorscsapás, illetve az argentinok elleni peches kiesés miatt, de a házigazdák erejét megsokszorozhatja a tudat, hogy szépen búcsúzzanak a közönségüktől, a narancsmezesek pedig bebizonyíthatják, hogy nem véletlenül játszották végig veretlenül a tornát. Akaratban nyilván nem lesz hiány, kérdés, hogy melyik csapat dühödött fel jobban…