Értékeli a gesztust, ami egy jogi megállapodás része, a bocsánatkérés időzítését pedig a politikai kommunikációs technikának tudja be - mondta lapunknak Jóri András.
A volt adatvédelmi biztost azután értük el, hogy az Igazságügyi Minisztérium kedden késő este reagált az Európai Bíróság (EB) áprilisi ítéletére, mely szerint Magyarország az adatvédelmi biztosi megbízatás idő előtti megszüntetésével megsértette az uniós jogot, s bocsánatot kért Jóritól az őt ért jogsérelem miatt.
Azt írták, a megbízás megszüntetéséből eredő sérelemért az igazságügyi miniszter "Jóri András elnézését kéri és sajnálatát fejezi ki". Trócsányi László hozzátette: meggyőződése, hogy "a magyar adatvédelem magas színvonalának előmozdítása közös cél, amelynek eléréséhez hozzájáruló további szakmai munkásságához Jóri András részére sok sikert kíván".
A mandátuma közben menesztett adatvédelmi biztos elmondta, a bocsánatkérést elfogadta, ez ugyanis egy nem vagyoni jóvátétel. Kiemelte ugyanakkor: nemcsak az ő menesztéséről van szó, hanem arról, hogy a magyar adatvédelem szervének függetlensége csorbát szenvedett. "Ezt reparálni nem lehet" - fogalmazott Jóri, hozzátéve, hogy az EB döntése legalább a jövőre nézve védelmet nyújt az ilyen esetekkel szemben.
A konkrét jogsértést, s az ebből adódó személyes jogvitát a Jóri és a magyar kormány között létrejött megállapodás orvosolja. Kérdésünkre, hogy felmerült-e visszatérése korábbi hivatalába, Jóri azt mondta, nem, hiszen már évek óta külföldön dolgozik, ráadásul a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) korántsem az az intézmény, amelyet annak idején ő vezetett.
A konkrét megállapodásról, illetve annak vagyoni részéről jogi képviselője lapunknak elmondta, ügyfele hivatali ideje alatt is bizonyította, hogy a nyilvánosság pártján áll, most sem tesz másként, amikor nemcsak az erkölcsi elégtétel-adás nyilvánosságáról gondoskodnak a megállapodást követően. Az egyezségnek ugyanis feltétele volt, hogy Jóriék álljanak el a személyi jogvitában még 2011 novemberében benyújtott strasbourgi emberi jogi keresetüktől.
E perben ezen a héten lett volna az ítélet, s erősen valószínűsíthető, hogy Jóri javára döntöttek volna, csakúgy mint nemrég Baka András volt főbíró esetében.
Soós Andrea lapunknak azt is elmondta, ügyfele a mostani, peren kívüli megállapodás révén lényegében akkora vagyoni kártérítésben részesül, mint amennyit a strasbourgi bíróság megítélt volna neki. Így Jórinak 69 millió forintot fizet ki a magyar állam, ami részben a menesztéséből fakadó erkölcsi kárt jelenti.
