Nem bizonyította "a közösségi célok érdekében történő együttműködés iránti szándékát és annak hosszú távú fenntartására való képességét" az Országgyűlés igazságügyi bizottságának tegnapi döntése szerint az a tíz vallási közösség - köztük az Iványi Gábor vezette MET -, amelyek a parlamenttől kérték bevett egyházként való elismerésüket.
A kormánypárti vezetésű testület az egyházügyi törvény értelmében ezt az elismerési feltételt mérlegelhette - amellett, hogy a felekezet tanai sértik-e "az ember testi-lelki egészséghez való jogát, az élet védelmét, az emberi méltóságot" -, míg Balog Zoltán korábban - egyéb jogszabályi feltételek alapján (lásd keretes írásunkat) - úgy ítélte meg, hogy mind a tíz vallási közösség megfelel a kritériumoknak, például a húszéves magyarországi működésnek és a legalább tízezer főt elérő tagságnak.
Vagyis személyes bizottsági meghallgatása során hiába bizonyította Iványi Gábor lelkészi elnök, hogy a MET főiskolát, művészeti iskolát, általános és középiskolákat, idősotthonokat, a hajléktalanok számára "fűtött utcát", szállókat, kórházat üzemeltet, a Fidesz-KDNP többségű bizottság mindezt keveselhette.
A meglehetősen bonyolult törvényi szabályozás miatt azonban a bizottságnak az elismerés elutasítását indítványozó határozati javaslat mellett az elismerést lehetővé tevő törvényjavaslatot is be kell nyújtania az Országgyűlésnek. Így a 2011-ben egyházi jogállásától megfosztott, azóta több milliárd forintos SZJA-felajánlástól és normatív támogatástól elesett MET sorsáról csak az őszi ülésszakban dönthet majd plenáris ülés, illetve a kormánypárti kétharmad.
Az elismerési eljárás méltatlan voltát bizonyítja, hogy az igazságügyi bizottság elnöke, a KDNP-s Rubovszky György is úgy fogalmazott a testület tegnapi ülésén, hogy maga sem ért egyet az eljárással és az egyházügyi törvénnyel, utóbbi szerinte "csaknem ellentmond" az alaptörvény negyedik módosításának. Hozzátette: reméli, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériumával közösen új jogszabályt alkotnak majd.
Nagyon valószínű tehát, hogy ezen a jogi "erődön" a jövőben egyetlen magyarországi vallási közösség sem fog tudni áttörni. A bizottsági vitában az MSZP-s Teleki László feltette a "költői kérdést": Mi fog bekerülni a határozati javaslat indoklásába, azaz mivel fogják magyarázni, hogy például Iványi Gábor felekezete nem lehet egyház, amikor lényegében minden feltételnek megfelelt?
Teleki megemlítette, hogy már az Alkotmánybíróság (Ab) és a strasbourgi emberi jogi bíróság is elmarasztalta a magyar államot az egyházi elismerési eljárás alapjogellenessége miatt.
-
elsődlegesen vallási tevékenységet végez
-
tanításának lényegét tartalmazó hitvallása és rítusa van
-
legalább százéves nemzetközi működéssel rendelkezik vagy húsz éve szervezett formában, vallási közösségként működik Magyarországon és Magyarország lakosságának 0,1 százalékát elérő taglétszámmal rendelkezik
-
elfogadott belső szabálya van
-
ügyintéző és képviseleti szerveit megválasztotta vagy kijelölte
A Kúrián is elbuktak
Az Ab dönthet arról, hogy az egyházügyi törvény, egyházi elismerési eljárásra vonatkozó passzusait megsemmisítő, 2013-as Ab-határozat értelmezhető-e úgy, hogy 2011-es jogfosztása ellenére a MET továbbra is egyház.
Az Iványi Gábor vezette felekezet azért nyújtott be alkotmányjogi panaszt a napokban, mert szerintük a tavalyi Ab-döntés nyomán a MET automatikusan visszakapta az egyházi státuszát, hiába emelték be az Ab-döntés után a megsemmisített passzusokat az alaptörvénybe és az egyházügyi törvény módosításába.
Emiatt Iványiék 2013-ban pert indítottak, amit elsőfokon elvesztettek, de másodfokon megnyertek, a Kúria viszont a közelmúltban az elsőfokú ítéletet hagyta helyben.
A Kúria elutasító döntése után most az Ab-tól várja a MET azt, hogy a bevett egyházakéhoz hasonló jogokat kap.