KSH;szárnyalás;GVI;volumen;

- Megtört az ipar lendülete a májusi adatok szerint

Megtört a magyar ipar amúgy imponáló lendülete a Központi Statisztikai Hivatal tegnap közzé tett májusi adatai szerint. Ugyanakkor a megelőző 12 hónapra visszatekintve a 9,6 százalékos növekedés mutatható ki. Az azonban figyelmeztető jel lehet, hogy az előző hónappal összevetve 1 százalékponttal mérséklődött az ipari termelés volumene. Elemzők arra számítanak, hogy a pénzintézetek még az eddiginél is jobban visszafogják hitelezési tevékenységüket, ami főként a kis- és közepes vállalkozások termelésében okozhat zavart. 

A hónapok óta elhúzódó orosz-ukrán konfliktus, az iraki belvillongások, és a Növekedési Hitelprogram második szakasza iránti lanyha érdeklődés nyomán az elemzők már számítottak arra, hogy az év eleje óta tapasztalható dinamikus ipari növekedés kissé megtörik. A gépjárműipar kiemelkedő teljesítménye továbbra is valószínűsíthető, ehhez felzárkóztak más iparágak is, de a részletes adatok ismerete nélkül a szakemberek ezekről még nem tudnak egyértelmű véleményt mondani. A májusi - az előző év ugyanazon időszakához képest mért - 9,6 százalékos ipari növekedésre aligha lehet panasz, a dinamika azonban kissé megtört, az előző hónaphoz képest 1 százalékpontos volt a visszaesés. Ugyanakkor a gazdasági világválság utáni első évekhez képest a jelenlegi helyzet biztató, ugyanis 2013-at megelőzően rendre azt lehetett tapasztalni, hogy az ipari termelés fűrészfogszerűen alakult.

Az egyik havi növekedést a következőben rendszerint visszaesés követte. Balatoni András, az ING Bank vezető makrogazdasági elemzője is utalt arra, hogy egy hónap adataiból nem érdemes messzemenő következtetéseket levonni, és biztató az is, hogy az áprilisi rendelésállomány - az egy esztendővel korábbiakhoz képest - közel 20 százalékos növekedést mutat. Hasonló következtetést vont le Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője is.

Az idei évben ez a ciklikusság megszűnt, köszönhetően annak, hogy legfontosabb gazdasági partnerünk, Németország részéről jelentős igény mutatkozik a magyar gépjárműipar termékei iránt. (A hazai gépkocsi- és gépjármű-alkatrészgyártás csaknem teljes mértékben német tulajdonban van.) Ebben a tekintetben nem túl biztató, hogy a német gazdasági minisztérium pénteken közölt adatai szerint az ipari visszaesés 1,7 százalékos volt - havi alapon számolva - a szakértők által várt szerényebb, 1,2 százalékos mérséklődéssel szemben. Áprilishoz képest a külföldi megrendelések 1,2 százalékkal, a belföldi megrendelések pedig 2,5 százalékkal estek vissza májusban. Németországban az úgynevezett közbülső termékek megrendelései 3,4 százalékkal csökkentek, a beruházási javaké 0,7 százalékkal, a tartós fogyasztási cikkeké 1,2 százalékkal mérséklődött áprilissal összevetve. Mindezeknek - időben elcsúsztatva - hatása van a magyar gazdaságra.

Ami a legközelebbi hónapok kilátásait illeti, Tóth Gergely, a Buda-Cash Brókerház makroelemzője úgy vélekedett, hogy a lendület még egy darabig kitarthat, majd az év vége felé kissé alább fog hagyni. Az év egészét tekintve az idén a 6-7 százalék közötti éves növekedés várható az iparban. Trippon Mariann a két érték közé, 6,5 százalékra várja az ipar idei átlagos bővülés ütemét.

Nhp: uniós pályázatokra várva
Eddig a Növekedési Hitelprogram keretében az első szakaszban 701 milliárd forint, a második szakaszban pedig, május végéig 175 milliárd forint összegben kötöttek szerződést, ami összesen a GDP 3 százalékának, illetve a kkv-hitelállomány 22 százalékának felel meg. Ebből az első szakaszban 177 milliárd forint, míg a második szakaszban 132 milliárd forint volt új beruházási hitel, vagyis csökkenő tendenciájú. A jegybank várakozásai szerint az unió új gazdasági ciklusában ismét megnyílnak a brüsszeli pénzcsapok, ami fokozhatja az kedvezményes kamatozású hitel iránti igényt. Ez egyelőre távlati terv lehet, mert jelenleg még az előző ciklus pénzeinek kifizetései is szünetelnek, az új pályázatok pedig még csak a tervezőasztalon léteznek.

Az ipari termelés növekedése Magyarországon szinte kizárólag a multinacionális cégeknek köszönhető. A kis- és közepes vállalalatok (kkv) többsége ugyanis továbbra sem bízik abban, hogy termékeinek piacot, esetleg biztosan fizető piacot is sikerül találniuk. Ezt tükrözi az a lapunkban rendszeresen közölt helyzet, hogy a jegybank Növekedési Hitelprogramja önmagában nem növeli a beruházási kedvet, hiszen ez a program sem a keresleti oldalról érkező, sem az intézményi környezet bizonytalanságából eredő negatív hatásokat nem tudja orvosolni. Ez derült ki a Gazdálkodás- és Vállakozáskutató Intézet (GVI) felméréséből is. A GVI 2600 vállalatvezetőt kérdezett meg, akiknek közel fele a beruházások növelésének legfőbb korlátját a bizonytalan szabályozói környezetben látja. A felmérés cáfolja az MNB értékelését, mely szerint a Növekedési Hitelprogram idén mintegy 1 százalékponttal járul hozzá a GDP-növekedéshez a kkv-hitelezésben tapasztalt fordulatnak köszönhetően, (a hitelállomány 1 százalékos növekedés nagyjából 0,2 százalékos GDP-növekedést von maga után.)

A jegybank elemzésében emlékeztetett arra, hogy a kkv-hiteleknél korábban 4-5 százalékos éves csökkenés volt megfigyelhető, azonban a Növekedési Hitelprogramnak köszönhetően a következő két évben az állomány növekedésére számítanak. A tegnap elfogadott, a devizahiteladósok megmentéséről szóló törvény nyomán biztosra vehető, hogy a bankok - megnövekedett terheik miatt - visszafogják majd a kkv-k hitelezését. (A multinacionálisok többségét ez nem érinti, ugyanis rendszerint külföldön bankolnak.) A jegybank továbbra is abban reménykedik, hogy a Növekedési Hitelprogram javítja majd a vállalati hitelezés szerkezetét, mert a felvett hiteleken belül növekedett a hosszabb lejáratú, forintalapú beruházási hitelek súlya. Szakértők szerint a kkv-knál ez a tendencia azonban nem érzékelhető.

A Magyar Bankszövetség méltánytalannak tartja az Országgyűlés által  pénteken elfogadott, a fogyasztói kölcsönszerződésekre vonatkozó, a lakossági hitelezést alapjaiban újraíró törvényt, mert úgy véli, a jogszabály olyan elveket követel meg több mint egy évtizedre visszamenően a szigorú felügyelet alatt álló bankoktól, amelyeket eddig sem a jogalkotó, sem a felügyelő hatóság, sem a bíróságok nem dolgoztak ki, és nem tettek ismertté.