"Nincs ügy. Törvényesen és szabályosan olyan cégeket hívtam meg, akiket ismerek és jó szakembereknek tartok. Ne misztifikáljuk a dolgokat, ne legyünk álszentek." - így kommentálta a 444.hu-nak L. Simon László a Népszabadságban kirobbantott botrányt, miszerint közvetlen munkatársaihoz köthető cégeket hívott meg egy 9,4 milliós kommunikációs tenderre, és a végül győztes vállalkozás vezetője-résztulajdonosa a politikus kabinetfőnökének egykori üzlettársa. L. Simon szerint azonban nincs ebben semmi kivetnivaló: "Én a közpénz felhasználásának leghatékonyabb szempontjait így érvényesítettem". Végül visszakérdezett az akadékoskodó újságíróknak: "Nyilvános pályázatnál mit kellett volna csinálnom? Fel kellett volna csapnom a Szaknévsort és meghívnom olyan céget, akit nem ismerek?" Arra a kérdésre pedig, hogy ez és az általa benyújtott, az RTL-re szabott és az aktuális kormányzati szándékoknak megfelelően időközben többször is módosított reklámadótörvény-tervezet botránya után is alkalmasnak tartja-e magát a feladatai ellátására, igennel felelt.
Mindez jól jellemzi a kétharmados hatalom bulldog-típusú politikusát, akinek a nevét az elmúlt években hiába kísérték botrányok, visszás nyilatkozatok, egyre feljebb jutott a ranglétrán: eddigi karrierjének csúcsán jelenleg a nagyhatalmú csúcstárca, a minisztériumi szintre emelt Miniszterelnökség parlamenti államtitkára. Államtitkári stalluma az előző ciklusban is volt - igaz, csak rövid ideig, 2012. júniusától 2013. februárjáig volt az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára. A fiatal, nagy munkabírású, az irodalmi életben jártas L. Simon szenvedélyesen vetette bele magát a kulturális igazgatásba. Képes volt megszólítani a szakmát, és nem csak a jobboldali részét, szívesen szerepelt, élvezte az ütközéseket, a vitákat, szerzett ellenséget és barátokat egyaránt a Fidesz legfelsőbb köreiben. Mégsem volt sikeres az államtitkári poszton. Igaz, hogy a kulturális büdzsé csökkenése megállt, de a terület szisztematikus szétzilálása tovább folytatódott. Ez volt a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal megszüntetése és a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) térnyerésének időszaka. Éppen utóbbihoz kapcsolódó, Balog Zoltán miniszterrel való konfliktusai miatt kényszerült távozni. Előtte azonban biztosította hátországát a "visszavonuláshoz" azzal, hogy a maga által beterjesztett törvénymódosítás alapján ő maradhatott a legnagyobb mecénás testület, a Nemzeti Kulturális Alap operatív irányítója. Igaz, elnök helyett már csak alelnökként - egészen addig, míg a mostani ciklusban összeférhetetlenség miatt a képviselőség mellett erről le nem mondott. Ügyesebben átmentette egy másik megbízatását: tavaly lett a Várnegyed megújításáért felelős kormánybiztos, és bár a harmadik Orbán-kormányban ilyen poszt nincs, a feladatot államtitkárként mégis ő látja el.
De nemcsak a karrierépítésben, az üzleti életben is sikeres. Megírtuk: már akkor céget birtokolt és irányított, amikor egyetemi csoporttársai ösztöndíjukat alkalmi munkákból egészítették ki. A Kiter kft-t L. Simon még 1995-ben alapította, és 2004-ig volt tulajdonos, közben két évre még egy offshore-gyanús nevadai cég is belépett tulajdonosként. A Kiter köré egész cégcsoport épült, ezeket L. Simon és barátai, egykori iskolatársai vezették, birtokolták. Mára azonban megszabadult nemcsak az egykori Kiter-birodalom cégeitől, de közben sok mindenbe belefogott: beiratkozott például a jogra, de abbahagyta, a szőlész-borász szakot viszont elvégezte, ami jól jött, mikor néhány éve átvette a családi gazdaság irányítását. A gazdaság - 2011-ben 80 hektárt műveltek - akkor kerül reflektorfénybe, amikor Orbán Viktor látogatásakor a Fidesz honlapján megjelent, hogy rabok dolgoznak a birtokon. L. Simon akkor sem értette, miért kínos az, hogy egy parlamenti képviselő kft-je szerződik a büntetés-végrehajtással.
Kiszállt a NAV az RTL-hez
Megkezdték a beígért soron kívüli és alapos vizsgálatot tegnap az RTL Klub székházában az adónyomozók, akik Varga Mihály nemzetgazdasági miniszternek a kormánnyal egyeztetett utasítására szálltak ki a kormánnyal a reklámadó miatt az utóbbi hetekben szokatlanul kritikus csatorna központjába, hogy a vélt adóelkerülés gyanúját ellenőrizzék. Varga ugyanis azt gyanítja, hogy az RTL korábban olyan, szerinte fiktiv tranzakciót hajtott végre, amelynek célja a társasági- és a reklámadó befizetése alóli kibújás volt. Kolosi Péter, a csatorna programigazgatója szerdán megerősítette a NAV-vizsgálatot. Kolosi előzőleg az ellenőrzés hírét úgy kommentálta: várják a NAV-ot, külön irodát tartanak fent nekik.
A NAV fenyegetés láthatóan nem riasztotta el a csatornát attól, hogy azóta is rendre a Fidesz, a kormány vagy a hatalomhoz közel állók számára kínos témákkal foglalkozzon hírműsoraiban. A keddi RTL Híradóban ráadásul sikerült a riporternek a reklámadó atyját, L. Simon Lászlót is igen kellemetlen helyzetbe hoznia. Először L. Simon váltig állította, hogy nem szerepel olyasmi az általa benyújtott javaslathoz szintén általa tett, ismét csak az RTL-re szabott módosítóban, amit a tévések állítanak. A módosító ugyanis azon túl, hogy biztosítja, hogy az RTL-nek már idén is kelljen reklámadót fizetnie, a Google és a Facebook reklámbevételeinek adóztatását is célozza, ami viszont szándékával ellentétben a kisvállalkozásokat sújtja inkább. L. Simon a riport közben elbizonytalanodott, és inkább felhívta a nemzetgazdasági tárcát, hogy saját törvényjavaslatáról érdeklődjön. Végül beismerte, hogy tévedett, de szerette volna, ha a beszélgetés első, kínos részét nem adják le a Híradóban. (A kis- és közepesvállalkozásokat sújtó passzust bírálta az MSZP is, mire végül az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága olyan könnyítést fogadott el, miszerint nem 25 ezer forint, hanem 2,5 millió forint feletti havi reklámköltés esetén terhelné adófizetési kötelezettség a hirdetés megrendelőjét akkor, ha a reklám közzétevője nem nyilatkozik az adókötelezettségéről.)
Ettől függetlenül Molnár Csaba és Niedermüller Péter, a DK két európai parlamenti képviselője kérdést intézett az Európai Bizottsághoz a reklámadóval kapcsolatban. A képviselők szerint a reklámadóról szóló magyar törvény korlátozza a sajtószabadságot és torzítja a médiapiaci versenyt, amennyiben "az adóból befolyó teljes összeg kétharmadát a reklámpiac alig 15 százalékát birtokló RTL Klubnak kell befizetnie". Ellenáll az RTL is: mint a csütörtökön megjelenő 168 Órában "RTL Klub: Maradunk!" címmel közölt interjúban Andreas Rudas, az RTL csoport regionális alelnöke kifejtette: kormányzati támadás folyik ellenük, amely nem csak a cégét, hanem a magyarországi sajtószabadságot is súlyosan sérti. Rudas elmondta, hogy minden lehetséges fórumon tiltakozni fognak a reklámadó ellen, és eltökélten folytatják a harcot. Az Országgyűlés egyébként pénteken tartja a reklámadó-törvény zárószavazását.
