Mostantól Magyarországon homályos közérdekre és a jövőre tett ígéretekre hivatkozva bárkitől, magánemberektől, szervezetektől, szövetkezetektől el lehet venni a magántulajdonukat, ha a kormányzat azt jónak látja. Az Ab szerint a takarékszövetkezeti szektor átalakításáról szóló törvény - amely erőszakosan beavatkozott a szövetkezeti rendszerbe -, nem ütközik az Alaptörvénybe, ezért az átalakítás folytatásának már nincsenek jogi korlátja. Egyebek mellett az állam a Takarékbankban jegyzett többségi tulajdonát a kiválasztottaknak el is adhatja. A Magyar Posta és a szintén állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Bank - szakértői becslések szerint - feltűnően jutányos áron jutott 2013-ban azokhoz a takarékbanki részvényekhez, amelyek most akadálytalanul kerülhetnek át az FHB érdekkörébe tartozó Magyar Takarék Zrt. tulajdonába.
Pokol Béla, valamint Salamon László alkotmánybírók párhuzamos indoklást fűztek az AB döntéséhez, emellett Bragyova András, Kiss László, Lévay Miklós és Salamon László különvéleményt is megfogalmaztak. Ez azonban érdemi jelentőséggel nem bírt. Bragyova András és Kiss László nem értett egyet a döntéssel, de Salamon László megszavazta azt, de más érvekkel támasztotta volna alá a határozatot. A szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról szóló törvénnyel kapcsolatban bírói kezdeményezések is érkeztek az Ab-hoz, amelyek vizsgálata még folyamatban van. A testület ezekben az ügyekben is még a nyári ítélkezési szünet előtt döntést fog hozni - közölte a taláros testület.
Az Országgyűlés tavaly július 5-én fogadta el az érintettek tiltakozása ellenére a takarékszövetkezetek integrációjáról szóló törvényt, arra hivatkozva, hogy a takarékok megsegítése, stabilitása miatt van erre szükség, miközben a több mint száz takarékból mindössze néhánynak voltak gondjai. A szövetkezeti hitelintézetek túlnyomó többsége még a devizahitelezéssel sem égette meg magát. A jogszabályt július 12-én hirdették ki, s ez megnyitotta az utat, hogy az állam többségi tulajdont szerezzen a takarékszövetkezetek közös pénzintézetében, a Takarékbankban. Szakemberek már akkor jelezték, hogy az a bankban megszerzett többségi tulajdont nem sokáig fogja az állam megtartani, azt majd "megbízható" kezekbe játsszák át. Ennek úgy tetszik most jött el igazán az ideje. A kényszerű integrációval mára felszámolták a takarékok önállóságát is. A Takarékbank államosításának, a takarékszövetkezetek feletti irányítás központosításának egyik nagy nyertese egyértelműen az FHB Jelzálog Bank. Ugyanis e bank meghatározó részvényese annak a Magyar Takaréknak, amelyik a mai alkotmánybírósági döntés nyomán immár akadály nélkül a központi bank többségi tulajdonosává válhat.
Az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) már a törvényjavaslat megismerésekor jelezte, jogi útra tereli az állami einstandot. Ezért is fordult a legmagasabb hazai jogi fórumhoz, az Ab-hez. A döntés után Dávid Ferenc az OTSZ szóvivője, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége főtitkára a Népszava kérdésére elmondta, a szövetség vezető testülete a részletes és mindenre kiterjedő értelmezést követően a későbbiekben fogad el egy egységes álláspontot, s azt közleményben tudatják. Így arra sem tudott válaszolni, hogy tervez-e további jogi, illetve egyéb lépéseket az OTSZ.
Ez az Ab, már nem az az Ab - utalt tegnapi döntés nyomán a személyi összetétel változásaira Lövétei István nyugalmazott egyetemi docens, alkotmányjogász. Alapításakor az Ab-nek még az volt a szerepe, hogy mérlegelje az alkotmányosság és az aktuális politikai kormányzati céloknak a joggal kapcsolatos viszonyát. A mostani Ab és a tegnapi és a korábbi döntések is elvetették a szigorú alkotmányossági szempontot és ilyen értelemben "megértővé" vált a kormányzati gondolatokkal szemben - fogalmazott a szakember. A takarékszövetkezetekről szóló határozat is azt jelenti, hogy a közérdek megfoghatatlan mérlegelése az Ab számára elfogadható, miközben az lett volna az igazi feladata, hogy részletesen kitérjen arra, miért közérdek az, ami a takarékokkal történt. Ehelyett ráütötte a pecsétet a kormány indokaira.
A magyar jogban további jogorvoslati lehetőség nincs - figyelmeztetett Lövétei István -, de az uniós jog alapján meg lehet próbálni a felülvizsgálatot. Igaz, ehhez hasonló eljárásra eddig nem volt példa az unióban. Ez időigényes eljárást jelent, mert meg kell vizsgálni, hogy a törvény sérti -e a közösségi szövetkezeti, illetve versenyjogot.
