"Az egész világon nincs még egy olyan iparág, amelyre ekkora mértékű adót vetettek volna ki. Mindenki pontosan látja, miért van ez: vagy tönkre akarnak tenni bennünket itt, vagy azt akarják, hogy hagyjuk el az országot" - néhány napja így nyilatkozott a reklámadóról az egyik szaklapnak az RTL-csoport Délkelet-Európárt felelős regionális igazgatója. Andreas Rudas akkor még nem sejtette, hogy L. Simon László további meglepetést tartogat számukra - a sors fintora, hogy az interjú a Marketing & Media online felületén hétfőn szinte egyidőben jelent meg a fideszes képviselő újabb törvénymódosítójával, amely arról szól, hogy az RTL Klub idén mégse kerülhesse el a reklámadó befizetését. A korábbi verzió - megírtuk - a TV2-n kívánt könnyíteni, de kiderült, az az RTL-re is vonatkozott, így az új javaslat tovább szűkítve már csak azokat a cégeket mentesítené az idei befizetés alól, amelyek tavaly veszteségesek voltak, vagy nullás eredményt értek el, mint a TV2. Még az indoklás is az RTL-re utal: aszerint ugyanis "nem kizárt", hogy egyes adózóknak "kreatív” ügyletekkel negatív lett a társasági adóalapjuk, melyre korábban az RTL is hivatkozott, határozottan cáfolva, hogy a 23 milliárdos negatív adóalap számviteli trükközés eredménye volna.
Ehhez képest L. Simon friss beadványa más pontokon is az RTL-re mérne csapást. Noha néhány hete, a reklámadó-törvény benyújtása után még maga Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter cáfolta, hogy a reklámügynökségek bevételeit is megsarcolnák - mondván, "jelen pillanatban" nincs napirenden -, az új módosító már kitér erre. A reklámozóknak ugyanis nyilatkozniuk kell majd adókötelezettségükről, és ha ezt nem teszik meg, akkor a fizetés a reklám megrendelőjét terheli - amely már, szól a javaslat, lehet a reklámügynökség is a reklámozó mellett. Ebben az esetben a 25 ezer forint feletti hirdetésekért kell fizetniük, az adó mértéke pedig 20 százalék. Igaz, hogy korábban még az ügynökségeknek járó bónuszok eltörlését fontolgatta a kormánypárt a hírek szerint, de ez a javaslat azt is előkészítheti. A bónuszok lényege, hogy a tévécsatornák, újságok az év végén a reklámokért kapott pénz egy részét visszafizetik az ügynökségeknek - amelyeknek gyakran ez a legfőbb bevételi forrásuk -, és mivel az RTL csomagban értékesítik a reklámidőt, így alacsonyabb árakat tudnak kínálni a hirdetőknek, mint a TV2, és így tudja magához vonzani a hirdetőket is. Közvetve tehát ez is az RTL-nek árthat.
A 25 ezres limit máris sokaknál kivágta a biztosítékot, ugyanis a beadvány így nem egyetlen üzletágat "nyírna ki", hanem például mindenkit, aki a Google-n hirdet, vagy akinek megjelennek hirdetései a Facebookon - "okosan" ugyanis az internetes reklámokra is kitért L. Simon javaslata. Ráadásul a korábbi változattal szemben már nemcsak a "túlnyomórészt" magyar nyelvű sajtótermékeknek, hanem már "a túlnyomórészt magyar nyelvű internetes oldalaknak" is adózniuk kell az ott közzétett reklámok után. A Facebook, a Google ilyen, hiszen elérhetők magyar nyelven. Az adóalanyoknak pedig a javaslat szerint mindenképpen nyilatkozniuk kell arról, hogy adókötelezettség terheli őket a reklámok közzétételéért, ám a Google aligha tesz ilyet a kormány hívószavára, így szintén az ott hirdetőknek kell átvállalniuk a különadót. Sokak szerint ezért "az élelmesebbek" már jegyzik is be cégeiket Szlovákiában, vagy a szomszédos országokban. Kérdéses azonban egyelőre, hogyan fogja kideríteni a kormány, hogy egy-egy reklám valóban többe került, mint 25 ezer forint, ha csak a világcégek ki nem adják az adatokat a magyar állam részére.
L. Simon hétfői módosítójához mindenesetre ma reggel 9 óráig még további kiegészítéseket lehet benyújtani, de pénteken, kivételes eljárással, már lezavarhatja a vitát és a zárószavazást is a kétharmad.
