Enyhített a korábbi ítéleteken Hunvald György esetében jogerős ítéletében a Kúria, és a volt erzsébetvárosi polgármester börtönbüntetését másfélről egy évre mérsékelte. Ugyanakkor a másodrendű vádlott Hunvald esetében a korábbi nem jogerős verdiktekhez képest egy további esetben mondott ki kedden a Belegi József vezette tanács hivatali visszaélést. Akárhogy is, Hunvaldnak nem kell börtönbe vonulnia, mert csaknem két és fél évet már előzetesben töltött. Az alapügyben, az erzsébetvárosi ingatlanok vitatott értékesítésében a Kúria helybenhagyta a korábbi ítéleteket, és felmentette Hunvaldot a "maffiavádak" alól.
A volt polgármester az ítélethirdetés után újságíróknak azt mondta, a kerületi lakáskiutalásokkal kapcsolatban mondta ki a Kúria jogerősen, hogy "az nem volt illendő". "Örülök, hogy öt év után lezárult ez a nehéz időszak" - mondta Hunvald, aki szerint érdemes végiggondolni, hogy 32 hónapot ült börtönben, és most azért ítélték el, mert "egy szobával nagyobb lakást kapott valaki" a lakáskérelmére. Emlékezetes, Hunvaldot 2009 februárjában, még hivatalban lévő polgármesterként vették őrizetbe majd helyezték előzetesbe. A pere évek óta húzódik: a Fővárosi Törvényszéken 2011. április 7-én kezdődött eljárásban 2012. február 24-én hirdették ki az elsőfokú ítéletet. Csak másfél évvel később folytatódott a per másodfokon, a Szegedi Ítélőtáblán, ahol 2013. október 10-én hirdettek ítéletet.
A Kúrián hozott jogerős ítélet után Hunvald György lemondott az MSZP erzsébetvárosi szervezetének elnöki posztjáról, amelyre alig két hete választották meg. Ősszel pedig nem indulhat a polgármesteri posztért újra a VII. kerületben, mert a Kúria két évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. A polgármester-jelöltségről kerületi elnökké választásakor Hunvald lapunknak azt mondta, jövőbeni politikai szerepvállalásával egyelőre nem foglalkozik - addig biztosan nem, amíg az ellene folyó büntetőperben a Kúria jogerős ítéletet nem hoz. Kedden viszont lemondott, és bejelentette azt is, hogy nem indul az őszi választáson.
Az elsőrendű vádlott Gál György volt kerületi bizottsági elnököt a Kúria a korábbi ítéletekhez képest négy további esetben találta bűnösnek hivatali visszaélésben, a rá kiszabott nyolc és fél év börtönbüntetés nem változott. Ez azt is jelenti, hogy - számolva az előzetesben és házi őrizetben töltött idővel, valamint a lehetséges kedvezményekkel - még egy év négy hónapot kell börtönben töltenie; néhány héten belül megkaphatja a behívóját. Gállal szemben - akinek tavasszal a strasbourgi emberi jogi bíróság kártérítést is megítélt, amiért indokolatlanul hosszú ideig tartották előzetesben -, ráadásul súlyos eljárásjogi hibát követtek el a hatóságok: kétszer is a börtönben "felejtették", kihagyva a félévente esedékes felülvizsgálatot.
Az eredetileg mintegy kéttucat vádlottat felvonultató büntetőügyben a Kúria már csak hat vádlottról mondott ítéletet, köztük Szabó Zoltán volt parlamenti képviselőről is. Őt első fokon még elmarasztalták, amiért a kerületi jegyzővel levetette szabálytalan helyen parkoló autójáról a kerékbilincset, másodfokon viszont ebben felmentették. A Szegedi Ítélőtábla viszont bűnösnek találta azért, mert az önkormányzat mobiltelefont adott neki és fizette a számláját, és ezért egy év felfüggesztett börtönnel sújtotta. Ezt viszont most a Kúria változtatta meg, és a korábban kiszabott felfüggesztett börtönbüntetést négy hónapra mérsékelte.
A Kúria Hunvald György védőjének indítványára bizonyos vádpontokat elkülönített az ügytől és azokban nem hozott ítéletet. Sebes Péter ügyvéd közlése szerint az elkülönítés a hűtlen kezelés vádjával kapcsolatos eseteket - döntően tanácsadói szerződéseket - érint, és logikus a lépés, miután az ügyészség ugyanezekben az ügyekben párhuzamosan egy másik bíróságon is eljárást indított. Ezt a zuglói tanácsadó szerződésekként ismerheti a közvélemény.
Az elkülönítés után ezeket a hűtlen kezeléses eseteket összevonják azzal az eljárással, amelyben tavaly októberben Hunvaldot - és Weinek Leonárd korábbi XIV. kerületi polgármestert - első fokon bűncselekmény hiányában felmentették. Az ítélet érdekessége volt, hogy a bíró kifejtette: az igazságszolgáltatás nem válhat a politikai ellenfelek lejáratásának eszközévé. A bíróság többször felhívta a figyelmet az "alapvetően hibás" ügyészi logikára és arra, hogy a két önkormányzatnál kifizetett, összesen csaknem 50 milliós tanácsadói díj nem volt sem túlzó, sem jogszerűtlen. A bíróság azt is jelezte: a vádlottak a megbízásokkal nem lépték át a törvény adta kereteket, amikor pedig ezt az ügyészség vitatja, az önkormányzati törvényt bírálja, amely alapján most is számos önkormányzat alkalmaz tanácsadókat. Akkor Hunvald lapunknak úgy fogalmazott: kiderült, hogy a tanácsadás teljesítése nem csak írásban, szóban is jogszerű, máskülönben Hegedűs Zsuszanna szociológus által a kormányfőnek adott társadalmi célú - havi csaknem egymillió forintba kerülő - szóbeli javaslatok is "színlelt" megbízásnak minősülnének.
A Fidesz szerint bebizonyosodott, hogy Hunvald György "meglopta a kerületet (...), hogy saját zsebét és párttársaiét tömje" - közölte a kormánypárt erzsébetvárosi választókerületi elnöke. Csakhogy az ítélethirdetéskor nem hangzott el semmi olyan, amely alapján Rónaszékiné Keresztes Monika közleményének fenti három állítása igaz lehetne. A közlemény felháborítónak nevezte továbbá, hogy a baloldalon egyáltalán felmerülhetett Hunvald polgármesteri jelölése. Ettől azonban nem kell tartania a Fidesznek, hiszen a jogerős ítélet két év közügyektől eltiltásról is szólt, ami miatt Hunvald nem indulhat a választáson.
Rónaszékiné vetélytárstól való félelme amúgy is indokolatlan. Megírtuk: bár a helyi pártszervezet "elődöntőjében" indult polgármester-jelölt aspiránsként, de 32:8 arányban alulmaradt a mai polgármester Vattamány Zsolttal szemben. Rónaszékiné választókerületi elnökként ugyan megvétózta a döntést, ám a jelek szerint a Fideszben úgy léptek át a problémán, hogy se Vattamányt, se Rónaszékinét nem indítják, hanem egy új, harmadik jelöltet húztak elő.
