Az egykori Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) jelentése szerint az 1992. október 23-i zavargásokon megjelent fővárosi és vidéki, elsősorban szkinhed fiatalok tevékenységét két szervezet koordinálta. Kiderült, a rendőröknek sikerült lefoglalniuk fasiszta röplapokat, gyakorló kézigránátokat és nagy mennyiségű robbanóanyagot is, amellyel a Szabadság téri szovjet emlékművet akarták felrobbantani.
Nemzetbiztonsági forrásaink szerint a jelentésben leírtak konkrétan utalnak a terrorcselekmény előkészülete megalapozott gyanújára. Ennek nyomán a titkosszolgálatnak, illetve a rendőrségnek is haladéktalan cselekvési kötelezettsége van. Az akkor tervezett merényletek előkészületeivel kapcsolatban azonban nincs nyoma büntetőeljárásnak.
Márpedig a nyomozásról, a vádemelésről, illetve az esetleges ítéletről a nyilvánosságot tájékoztatni kellett volna - akár a részletek ismertetése nélkül is. A mostani jelentés azonban azt tanúsítja, hogy vagy nem indult eljárás a terroristagyanús személyek ellen vagy a hatóságok nem teljesítették megfelelően tájékoztatási kötelezettségüket.
Sőt, amennyiben a jelentésben foglaltak igazak, akár szándékos bűnpártolás is történhetett. Magyar György ügyvéd ezzel kapcsolatban úgy véli, az ügyészségnek kell kiállnia a közvélemény elé, és beszámolni, mi is történt igazságszolgáltatási ügyekben akkor az országban.
A napokban egyébként a jobbikos Sneider Tamás elismerte, hogy részt vett 1992. október 23-án a Kossuth téren Göncz Árpád köztársasági elnök kifütyülésében. Az egykori szkinhed-vezér - akit egy roma férfi csoportosan elkövetett megveréséért felfüggesztett börtönbüntetésre ítéltek - a Hír TV-nek azt mondta, a történtek idején a Nemzeti Ifjak Egyesülete képviseletében utaztak vonattal Budapestre, mert ekkor - október 23-án - alakult a Független Kisgazdapárt ifjúsági szervezete.
"Tehát gyakorlatilag magamra ismerhetek, csak nyilvánvalóan ezt a szkinhed jelzőt nem tudom elfogadni" - fogalmazott a képviselő. Sneider azt állította, nem azért utaztak a fővárosba, hogy megzavarják az eseményeket, hanem az ifjúsági szervezet megalakítása miatt.
A Népszava megkeresésére Fazekas Géza, a Legfőbb Ügyészség szóvivője azt a tájékoztatást adta, hogy nyilvántartásukban nem található az 1992. október hó 23-i eseményekkel összefüggésben robbanóanyaggal visszaélés miatt esetlegesen indult büntetőeljárásra vonatkozó adat.
Az ügyészi szervezet iratkezelési szabályzata alapján, a robbanóanyaggal visszaélés bűncselekmény miatt indult büntetőeljárás iratai a keletkezési évtől számított 15 év elteltével selejtezendőek, így ha indult is büntetőeljárás, annak ügyészségi iratai selejtezésre kerültek.
A tájékoztatásból az a következtetés vonható le, hogy terrorcselekmény előkészülete miatt sem indult eljárás, hiszen annak elévülési határideje még nem járhatott volna le.