Szerény MTI-közleménnyel ülte meg első születésnapját a Nemzeti Dohányboltok Hálózata. A szerénység indokolt: még az a néhány adat is értelmezhetetlen, amit léte igazolásaként a szépnevű Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. közzétesz. Mi abban a siker, hogy a koncessziós jogon működtetett hálózatnak köszönhetően ma már a lakosság 98 százalékának folyamatos az ellátása dohánytermékkel? Ki tudja azt bizonyítani, hogy elértük a nemes célt, a fiatalkorúak védelmét, hiszen 58-ról 12 százalékra csökkent körükben a füstölők aránya?
Egy év után is csak annyi biztos: a hálózat a bornírt államosítás példájaként vonulhat be a gazdaságtörténetbe. Hogyan lehet a 40 ezer dohányt (is) árusító helyből betörőbiztos-tejüveges hatezret csinálni úgy, hogy a tulajdonosok csaknem teljes körét lecseréljük párthívekre. Nem vigasz, de amúgy az új koncessziósok sem mind jártak jól. A dohánygyártók nyolcmilliárd forintnyi bizományosi árujából májusban kétmilliárdnyi lejárt tartozás volt. A trafikok kétharmada veszteséges. A "piacot" a kényszer tartja még egyben: sokan az összes tartalékukat befektették, így nem tudnak kiszállni az üzletből, mert mindenüket elvesztenék. Négyszáz milliárdnyi állami adóbevételt generáló piac billeg itt.
Ahol a szabad piac nyakán túlságosan szorul az állami kötél, ott virul a fekete piac, amelyet a korábbi 30-ról 4 százalékra sikerült visszaszorítani, de aztán ismét feljött 12 százalékra, ami a zrt. szerint természetes. Nincs is nap, hogy a pénzügyőrök le ne csapnának valamely csempészre. Az évfordulón éppen hatszázezer doboz cigarettát foglaltak le a Pest megyei Taksonyban.
Látnivaló: siker sikerre van itt halmozva.
