Bíróság elé is kerülhet a miskolci romák ügye, Magyar György ügyvéd szerint ugyanis akár az Alaptörvényben foglalt jogaikat is sértheti a határozat. A miskolci testület májusban a Fidesz-KDNP-frakció javaslatáról többségi szavazással úgy döntött, hogy "felgyorsítja a miskolci nyomortelepek felszámolását", és megszünteti ezeket a telepeket. Mindazoknak, akik elhagynák az ottani lakásokat, és más településeken vásárolnának magasabb komfortfokozatú lakásokat, néhány százezer forinttól 2 millió forintig terjedő támogatást adnak azzal a feltétellel, hogy az ingatlanokat öt évig nem adhatják el.
Az úgynevezett számozott utcákról, Lyukóvölgyről, a Tetemvárról, és a Hideg-sor ingatlanjairól van szó. Magyar György szerint, ha a szabályozás alapján az elköltözés önkéntes alapú, és támogatás fejében történik, úgy abban az esetben nem merülhet fel a jogellenesség kérdése, hiszen ilyenkor egy megállapodás születik a felek között. Ha viszont az elköltözés kötelező lenne (felmondás vagy kisajátítás), akkor felmerülhet az alaptörvény ellenesség kérdése is. A megszüntetésre ítélt területen ugyanis vannak bérlakások, és saját tulajdonú ingatlanok is. A Lyukó-völgyben és a Hideg-soron alig van önkormányzati bérlakás, Tetemváron is csak néhány.
A bérlakásokra vonatkozó szerződést megfelelő indokkal felmondhatja az önkormányzat, ez az indok lehet például a közérdekre való hivatkozás. Ilyen esetben azonban megfelelő cserelakást kell biztosítani az ott élőknek, Miskolcon belül, a felmondási idő pedig három hónapnál rövidebb nem lehet. A saját tulajdonú ingatlanban lakókkal más a helyzet. A közérdekűséget bizonyítania kell az önkormányzatnak, majd erre hivatkozva ki kell sajátítania az ingatlant. Ebben az esetben szakértő által megállapított megváltási árat köteles fizetni a tulajdonosnak, amit kisajátítási kártalanításnak hívnak. A kisajátításról szóló határozatot meg lehet támadni a bíróságon, ha bármelyik fél a megváltási ár összegszerűségét, vagy a kisajátítás jogalapját vitatja - magyarázta az ügyvéd.
Egy miskolci jogász arról tájékoztatta lapunkat, hogy az önkormányzat a lakásrendeletet módosította, azt szabályozta újra, hogy az önkormányzati lakásokat milyen feltételekkel lehet elhagyni. A lakástörvény szerint egy ilyen ingatlanból nem lehet kiköltöztetni a benne lakót, még akkor sem, ha például nem fizeti a lakbért. A jogszabály leírja azt is, hogy amennyiben a lakó közös megegyezéssel elhagyja a lakást, lelépési pénzt kaphat érte. Az önkormányzat ezt úgy változtatta meg - magyarázta -, hogy az alacsony komfortfokozatú lakásokból elköltözőknek csak akkor fizetnek pénzt, ha Miskolc közigazgatási határán túl költöznek.
A fideszes városvezetés hiába beszél telepfelszámolásáról, illetve arról, hogy a "gettók, nyomortelepek" teljes felszámolásáról döntött, a valóságban a magántulajdonú ingatlanok megvásárlásáról, kisajátításáról nincs szó. "Ez nem egy megvalósítható program" - fogalmazott a jogász, aki azt is megjegyezte, ,,valamiféle ingatlanmanipuláció állhat a háttérben" - mondta. Az egyébként nem titok, hogy a terület a diósgyőri stadion mellett van, amit 4,5 milliárd forintból fejleszt a kormány.
Varga László, Miskolc szocialista parlamenti képviselője is kijelentette: a helyi közgyűlés fideszes tagjai másról beszélnek, mint amiről döntöttek. Telepfelszámolással álltak a nyilvánosság elé, miközben csak az önkormányzati helyiségekről döntöttek. Szerinte egyszerű provokációról van szó, az a cél, hogy az érintett településen élők féljenek, idegeskedjenek, közben a róluk szóló kommunikációban mindannyiukat munkanélkülinek, bűnözőnek állítják. Pedig ez egyszerűen nem igaz. Sokan dolgoznak, van, akinek megtakarított pénze is van, és nem a telepen szeretné leélni az életét. Szívesen elhagyná az otthonát, és a lelépési pénz segítségével és a megtakarításával képes lenne akár egy új lakást is venni.
