Demokráciában az a normális eljárásrend, hogy ha nincs egyetértés, akkor szavaznak, most pedig ez történt, és 26-2-es eredmény jött ki, ám ő - mondta - akkor is nemmel szavazott volna, ha azt egyedül teszi, mert elvi kérdésről volt szó.
A kormányfő szerint Magyarországnak világos és erős jelzést kellett adnia: nem járul hozzá ahhoz, hogy "a konszenzusra való törekvés egyébként dicséretes szándékával időnként átlépjük az alapszerződés kereteit".
Ezzel arra utalt, hogy az EU alapszerződése a tagállami vezetők testületét - az Európai Tanácsot - jogosítja fel a bizottsági elnök jelölésére, ám most végeredményben azt a gyakorlatot követték, hogy a májusi európai parlamenti (EP-) választáson győztes pártcsalád, az Európai Néppárt előre megnevezett csúcsjelöltjét, Junckert nevezték meg európai tanácsi jelöltként.
Előzőleg vita bontakozott ki az EP-ben képviselt pártcsaládok számos vezető politikusa és egyes tagállami vezetők között arról, hogy a pártok csúcsjelöltjeinek listája mintegy automatikusan jelenti-e azt a "választékot", amelynek alapján a tagállami vezetőknek jelöltet kell választaniuk.
A magyar miniszterelnök kitért arra is, hogy az elmúlt öt évben olyan kérdéseket is megpróbáltak EU-hatáskörbe vonni, amelyek egyértelműen nemzeti hatáskörbe tartoznak. Ilyen kérdésként említette a rezsicsökkentést, a bankadót, a földvédelmet, de szerinte még a pálinkafőzés adóztatásának a kérdése is ide tartozik.
Miután "bevett gyakorlattá vált az egyébként kizárólagos nemzeti hatáskörbe tartozó ügyek brüsszeli megkérdőjelezése", Magyarországnak "erőteljes jelzést" kellett adnia abban a tekintetben, hogy ezt a gyakorlatot "nem lehet folytatni, és ki fogunk állni a magyar érdekek mellett" - mondta, hangsúlyozva, hogy ezzel valójában nem egy személyről szavazott, hanem az eddig kialakult gyakorlat megváltoztatása érdekében adott jelzést.
Számára ez - tette hozzá . nem személyes kérdés, és úgy tekinti, hogy kiállt valami mellett, "ami ráadásul messze túlmutat a saját személyes érdekeinken, és az Európai Néppárt érdekein is".
Arra a kérdésre, hogy a fideszes EP-képviselők hogyan fognak majd szavazni - hiszen az immár bizottsági elnökjelöltnek számító Junckerről az EP-ben kell kimondani a végső szót -, Orbán Viktor azt válaszolta, hogy neki van ugyan egy egyértelmű véleménye, de az európai parlamenti szavazás titkos lesz.
A lengyel lehallgatási botrányra vonatkozó újságírói kérdésre Orbán Viktor azt felelte: "amikor alkoholt iszunk, akkor nem beszélünk, ha beszélünk, nem iszunk alkoholt, mert ha alkoholt iszunk és beszélünk és fölveszik, akkor az maga a katasztrófa".
Ellenzék: Orbán tovább erősíti a Magyarországról kialakult negatív képet
A magyarországi ellenzéki pártok közleményeikben üdvözölték Jean-Claude Juncker európai bizottsági elnöki jelölését, amit egyben Orbán Viktor miniszterelnök elszigetelődésének tekintenek.
Az Európai Tanács pénteken döntött, 26-2-es szavazataránnyal Juncker jelöléséről az Európai Bizottság élére. Orbán Viktor ellenszavazatát Brüsszelben azzal indokolta: Magyarországnak erőteljes jelzést kellett adnia, hogy nem fogadja el a nemzeti hatáskörök uniós elvonását, az EU alapszerződésének "lopakodó" módosítását.
Tóbiás József, az MSZP megbízott frakcióvezetője azt írta az MTI-nek, hogy Orbán Viktor - Juncker elnöki jelölését elutasító "legújabb szabadságharcos fellépésével" - ismételten szembekerült az Európai Unió tagállamainak túlnyomó többségével, és "látványos vereséget" szenvedett. Az Európai Bizottság elnöki posztjára pályázó Jean-Claude Juncker programja összeegyeztethető a magyar nemzeti érdekekkel - fűzte hozzá a szocialista politikus.
"Orbán Viktor nem a magyar nemzeti érdekeket képviseli. Magatartásával tovább erősíti Magyarország elszigetelődését, az országunkról 2010 óta kialakult negatív képet" - írta Tóbiás.
A Demokratikus Koalíció (DK) üdvözli Jean-Claude Juncker jelölését az Európai Bizottság élére - közölte Molnár Csaba ügyvezető alelnök. A politikus, aki pártja EP-képviselője is, megjegyezte, hogy eredetileg a szociáldemokrata Martin Schulz megválasztását támogatták, Európa polgárai azonban néppárti többségre szavaztak, így a tisztség a Néppárt jelöltjét illeti meg.
Juncker személyében egyébként is olyan "tapasztalt, nagy tekintélyű" politikus kerül az elnöki székbe, aki elkötelezett az európai integráció, a kontinens versenyképessége és polgárai jólétének növelése mellett.
"Az új elnök számíthat a DK támogatására a szükséges uniós reformok keresztülvitelében és az integrációs folyamat meggyorsításában. Elvárjuk viszont, hogy tegyen meg mindent a magyar demokrácia és a magyar emberek védelmében – akár Orbán Viktor kormányával szemben is" - jelezte az alelnök.
Az Együtt-PM szövetség MTI-hez eljuttatott közleményében az áll, hogy Jean-Claude Juncker olyan európai politikus, aki jobban képviseli a magyar érdeket, mint Magyarország saját kormányfője.
"Az Együtt-PM szövetség támogatja a Juncker-féle Európa-felfogást, nézeteink szinte minden tekintetben összhangban vannak: személyében egy olyan erős politikust tisztelünk, aki híve a mainál föderálisabb Európának, a szabad munkaerőpiacnak és a szegénység elleni küzdelemnek - egyszerre" - tették hozzá.
A párt ugyanakkor teljesen érthetetlennek tartja Orbán Viktor "makacs ragaszkodását" európai különállásához, Jean-Claude Juncker jelölésének elutasításához, amelyet semmilyen magyar érdek nem indokol.
Junckert az Európai Parlament (EP) választhatja meg az Európai Bizottság elnökének. Ehhez a 751 EP-képviselő többségének szavazatát kell elnyernie. A volt luxemburgi miniszterelnököt az Európai Néppárt márciusban választotta meg csúcsjelöltjének, mint akit az Európai Bizottság élén szeretne látni.