Külföldi tapasztalatok felhasználásával tekinti át a kulturális mecenatúra hazai rendszerét, és erősíti Nemzeti Kulturális Alap (NKA) működésének átláthatóságát - mondta tegnapi sajtótájékoztatóján Doncsev András a mecénás szervezet új elnöke, aki a székben L. Simon Lászlót váltja.
Doncsev András hozzátette: tervezi egy olyan "reprezentációs tér" létrehozását is, amelyen keresztül az NKA jobban megmutatkozhatna, a kulturális alap így nem csupán pénzosztó szervezetként jelenne meg az emberek számára. Ara a kérdésre, hogy az átláthatóságot milyen módon akarja erősíteni, azt válaszolta, hogy egy pontrendszer segítségével az értékelési szempontok jobban követhetők lesznek.
Doncsev András keveset beszélt, láthatóan kevés ismerete, és még kevesebb terve van az NKA-val kapcsolatban. Nem véletlen, hiszen forrásaink szerint sokáig keresték a helyét a parlamenti államtitkárságról kényszerűen leköszönt Doncsevnek. Sokáig a kulturális államtitkárság várományosaként emlegették, de ott Hoppál Péter beelőzte.
Kérdésünkre, miszerint a szállongó pletykák szerint a NKA hamarosan átkerül a Magyar Művészeti Akadémiához, L. Simon László hangsúlyozta, nincs erről szó. Ugyanakkor a kulturális mecenatúra közelebbről meg nem határozott áttekintése nem tudni milyen eredménnyel végződik.
Kérdésre válaszolva L. Simon László hangsúlyozta, bizonyos párhuzamosságokat meg kell szüntetni a kultúrafinanszírozásban, így például érdemes újragondolni a Bethlen Gábor Alap működését. Emlékeztetett, az elmúlt négy évben átszervezték többek között a filmfinanszírozást, amit értékelése szerint az eredmények azóta igazoltak, ahogy a Magyar Könyv Alapítvány megszüntetését is.
Jellemző módon nem az emberi erőforrásokért felelős miniszter, aki mellesleg a Nemzeti Kulturális Alap elnöke is egyben, még csak nem is a kulturális államtitkár, Hoppál Péter mutatta be Doncsev Andrást a mecénás alap újdonsült elnökét a sajtónak, hanem a tisztégről az új
parlament megalakulása után összeférhetetlenségi okokból lemondani kényszerült L. Simon László. E szerint tehát a Miniszterelnökség parlamenti államtitkárává avanzsált politikus továbbra is rajta akarja tartani a szemét a legnagyobb kulturális mecénás alapon.
Annál is inkább, mert a területtől nem szakadt el, hiszen a politikai államtitkárság mellett, szakmai feladatokat is ellát a Miniszterelnökségen. Hozzá tartozik a Várbazár beruházás, Eszterháza fejlesztése, a Kúria elhelyezése, a Budai vár megújítása, illetve az örökségvédelem és a régészet felügyelete.
Az örökségvédelem részben az Emberi Erőforrások Minisztériumából - Forster Gyula Központ - részben a Belügyminisztériumból - hatósági felügyelet - került a Miniszterelnökséghez. Mint ismeretes, épp L. Simon kulturális államtitkársága alatt - minden ellenállása dacára - szüntették meg a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt, és osztották szét a feladatokat a tárcák között. A terület legfontosabb elemei most L. Simon irányítása alatt ismét egyesülnek.
Kérdésünkre, hogy várhatjuk-e az örökségvédelem jobb érdekérvényesítését a lépéstől, a politikus nem adott megnyugtató választ, sőt, hangsúlyozta, hogy tudomásul kell venni, a konzervatív örökségvédelemnek vége. "Nem lehet minden magtárban, ipari épületben kulturális intézményt berendezni" - hangsúlyozta, a beruházók kezét pedig nem lehet megkötni olyan szorosan, ahogy azt a műemlékvédelem szeretné.
A túlzott szigorúság kontraproduktív, valójában veszélyezteti a műemlékeket, hiszen befektető híján gyakran elpusztulnak azok. L. Simon elmondta, munkáját két helyettes államtitkár segíti majd: a kulturális örökség védelméért felel majd Puskás Imre, míg a beruházásokért L. Simon bizalmi embere Sárváry István, a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. Igazgatója. Őt tette be L. Simon, kulturális államtitkárként egyik utolsó intézkedésével a Pesti Vigadó felújítást levezénylő közalapítvány kuratóriumába is.
L. Simon arról is beszélt, hogy szerdán a kormány elé került a Hauszmann-terv, amely a Budai Vár rekonstrukcióját vázolja. E szerint a királyi palota visszakapja eredeti pompáját. Kérdésünkre a politikus hangsúlyozta, elképzelése szerint a palotának kulturális és állami reprezentációs feladatokat is el kell látnia.