A végtörlesztők is visszakaphatják az árfolyamrést - derült ki Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerdai bejelentéséből. A kormány már a héten benyújtja a törvényjavaslatát a parlamenthez, amely a Kúria két héttel ezelőtti jogegységi határozatának árfolyamréssel kapcsolatos megállapítását teszi érvényessé minden devizahitelre.
A Kúria megállapította: tisztességtelenül jártak el a bankok, amikor a devizahitelek folyósításánál vételi árfolyamon, a törlesztőrészletek kiszámításakor eladási árfolyamon számol. A kettő közötti különbség az adós számára költség: ez jár vissza a kormány és a Kúria döntése nyomán.
A parlament július 4-én fogadhatja el az erről szóló törvényjavaslatot: épp egy évvel azután, hogy a Kúria egy másik perben megállapította, hogy az árfolyamrés költség. Bár a Kúria jogegységi határozata nem, a kormány tegnapi döntése a devizaalapú hitelek és kölcsönök mellett a lízingszerződésekre is érvényes. A hitel és a törlesztőrészlet összegét is az aktuális jegybanki középárfolyamon kell átszámolni.
Az elévülési idő azért fontos, hogy meghatározható legyen, mely időszak után kaphatják vissza az adósok az árfolyamrést. Szakértők eddig azzal számoltak, hogy csak az elmúlt öt évben keletkezett károkat kell a bankoknak megtérítenie.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter azonban sajtótájékoztatóján kifejtette: a szerződés lezárásától számított öt év az elévülési idő. Ilyenformán azok is kaphatnak vissza pénzt a bankjuktól, akik 2011 végén végtörlesztettek. Ők mintegy 25 százalékos diszkonttal szállhattak ki a hitelből - köztük számos parlamenti képviselő is - 8-10 millió forintot spórolva. Most ők is visszakapják a banktól a hitelösszegük 1-2 százalékát kitevő árfolyamrést.
Varga szavaiból az is kiderült, az egyoldalú kamatemelésekkel egyelőre nem foglalkozik a kormány. Ősszel pedig a devizahiteles mentőcsomag újabb eleme várható: a kölcsönök forintosítását tervezi a kabinet. Ehhez a kormány a jegybank segítségét kéri, feltehetően az MNB biztosítja majd a devizát az átváltáshoz.
Sem a kormányzat szerdai bejelentése, sem a Kúria két héttel ezelőtti határozata nem jó hír az OTP szempontjából - mutatott rá lapunknak Gyurcsik Attila. A Concorde vezető elemzőjének számításai szerint az árfolyamrés 5-6 milliárd forintos tétel, az egyoldalú szerződésmódosítás ennél nagyobb, az OTP esetében 60-70 milliárd forintot jelent, míg a teljes bankrendszer számára 400-450 milliárd forintot.
A jegybankkal való kapcsolatfelvétel összhangban van azzal a korábban többször elhangzott kormányzati állásponttal, hogy forintosítani akarják a devizahiteleket. Ilyen nagyságrendű devizaváltásnál ésszerű a jegybank segítségét kérni - véli Gyurcsik Attila. A Concorde vezető elemzője hozzátette: tízmiliárdos nagyságrendű jövőbeni nyereségtől elesnek a bankok, a forinthitelek kamatmarzsa ugyanis kisebb a devizahitelekénél, de ennél nagyobb veszteséget a forintosítás nem okoz - feltéve, hogy az aktuális árfolyamon történik.
Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára a HVG-nek nyilatkozva kifejtette: a mentőcsomagnál érdemes figyelembe venni az adósok szociális helyzetét.
Szerinte vannak olyan ügyfelek, akik legalább tíz ingatlant vásároltak különböző hitelekből, az adósnyilvántartó rendszer szerint pedig a csúcstartó egy 29 lejárt devizakölcsönnel bíró magánszemély, aki Magyar Bankszövetség vezetője szerint azzal élhetett vissza, hogy korábban a bankközi nyilvántartás nem volt teljes, az egyik bank nem tudhatta, hogy az illető a másiknál is eladósodott. A főtitkár szerint az ilyen adós spekuláns, tehát nem kell megmenteni.
Burány Sándor, a parlament költségvetési bizottságának MSZP-s elnöke szerint a devizahitelek kivezetése jó irány, de nem elegendő. Szerinte olyan gazdaságpolitikára lenne szükség, amely erősíti a forint árfolyamát.
Bírságot kapott az OTP
Esett szerdán az OTP árfolyama: de nem csak a devizahitelekről szóló kormányzati bejelentés, hanem a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) bírsága sem tett jót az árfolyamnak.
Megtévesztette a fogyasztókat az OTP hitelkártyákkal kapcsolatban, a kamatmentes visszafizetésről adott tájékoztatás, ezért a GVH 38 millió forintos bírságot szabott ki a pénzintézetre.
A bevett piaci gyakorlatnak megfelelően az OTP hitelkártyái is kamatmentesen használhatóak vásárlásra abban az esetben, ha a fogyasztó az elszámolási időszakot követő türelmi időszakban teljes egészében visszafizeti a felhasznált hitelkeretet.
A GVH megállapította, hogy az OTP a hitelkártyákkal kapcsolatos kereskedelmi gyakorlatában nem tájékoztatta a fogyasztókat, hogy abban az esetben, ha az elszámolási időszakot követő türelmi időszakban a kizárólag vásárlásra felhasznált hitelkeretet teljes egészében nem fizetik vissza, akkor elveszítik a következő időszakra vonatkozó kamatmentességüket is, függetlenül attól, hogy az ebben az időszakban felhasznált hitelkeretet teljes egészében visszafizetik.
Vagyis ha egyszer megcsúsztak a fogyasztók, rögtön kéthavi kamatot kellett fizetniük, anélkül, hogy a bank erről tájékoztatta volna őket. A GVH egyúttal arra is kötelezte a bankot, hogy a jogtalanul felszámított kamatokat fizesse vissza az érintett ügyfeleinek.