A szocialisták szerint előbbi azért fontos kérdés, mert a törvénymódosítás, amely nyomán már az idei önkormányzati választáson teljesen új metódus szerint zajlik majd a közgyűlés megválasztása, "jelentős hatással lesz a fővárosi önkormányzat működésére, továbbá Budapest hosszú távú, homogén egységes rendezőelvek mellett történő fejlődése is veszélybe kerülhet." Az államosítási szándék pedig az ellenzék szerint "a főváros által ellátandó feladatokat szüntetné meg, ezzel súlyosan sértve az önkormányzatiság elvét."
Csakhogy Tarlós szerint az ellenzékiek indítványában szereplő "két témakör nem tartozik önkormányzati jogkörbe, a közgyűlésnek döntési kompetenciája nincsen".
A főpolgármester az ülést összehívó levelében azt is megjegyezte: "az indítvány alaki és tartalmi hiányosságai miatt elvileg nem alkalmas közgyűlési tárgyalásra". Lehet, erre nem is kerül sor, hiszen értesüléseink szerint a péntek este hét órára összehívott ülést alighanem bojkottálni fogja a kormánypárti többség; egyszerűen nem mennek el annyian, hogy határozatképes legyen.
Pedig - ellentétben Tarlós szavaival - lenne rá mód, hogy a közgyűlés ezekről a kérdésekről tárgyaljon. Ne döntést hozzon - ezt nem is kérték a szocialisták -, hanem állásfoglalást, nyilatkozatot adjon ki.
Sőt, a fővárosi önkormányzat élhetne az önkormányzati törvényben - továbbá az Önkormányzatok Európai Chartájában is - biztosított felterjesztési jogával, ami azt jelenti, hogy a testület "az önkormányzati jogokat, feladat- és hatásköröket érintő bármely kérdésben a hatáskörrel rendelkező állami szerv vezetőjéhez fordulhat, kérdést tehet fel, tájékoztatást kérhet, intézkedést kezdeményezhet, javaslatot tehet, véleményt nyilváníthat; a felvetésre pedig a döntésre jogosult szerv érdemi választ köteles adni".
Ha pedig ez a törvény adta jog nem lenne elég, Tarlósnak eszébe juthatna, hogy amikor tavaly tavasszal együtt buszozott Orbán Viktorral, akkor a miniszterelnök kifejezetten bátorította, hogy problémás ügyekben kezdeményezzen törvénymódosítást a főváros. "Kezdeményezzétek, hogy legyen egy ilyen törvény. Én csinálok egy olyat" - mondta.
Megírtuk, az új választási szabályokkal - melyeket a nyilvánvaló alkotmányossági aggályok és az ellenzéki tiltakozás dacára Áder János államfő gondolkodás nélkül aláírt - az a gond, hogy azzal a Fidesz-KDNP-nek sikerült a választói akarattól függetlenítenie a választási rendszert a fővárosban.
A mandátumszámítás új szabálya a valós társadalmi támogatottságukhoz képest jóval nagyobb többséget biztosíthat a kormánypártoknak az új közgyűlésben. A néhány hónappal a voksolás előtt a kétharmados parlamenti többséggel elfogadtatott salátatörvényben ugyanis tetten érhető az igyekezet, hogy a kormánypártoknak jusson a legtöbb mandátum.
Ezt szolgálja a 23 kerületi polgármester automatikus beemelése a közgyűlésbe - közülük jelenleg 19 kormánypárti, és legfeljebb két-három kerületet veszíthetnek el ősszel. Ezzel már önmagában javít a Fidesz-KDNP saját mandátumszámán ahhoz az eredményhez képest, amelyet az eddigi, tisztán listás rendszerben elérhetne.
Ez okozza egyúttal a legfontosabb alkotmányossági aggályt: a 24 ezer lakosú I. kerületet éppúgy egy polgármester képviseli majd, mint a több mint 123 ezres lélekszámú Zuglót, vagyis egy-egy szavazat mandátumszerzési "értéke" között akár ötszörös különbség is lehet.
Az ennek tompítására kitalált kompenzációs lista pedig, ahonnét további 9 tag jut a közgyűlésbe, még nagyobb aránytalanságokat mutat. Ráadásul a vesztes kerületi polgármesterjelöltek között kiosztható mandátumok számításának módja lehetővé teszi, hogy ahol a baloldalnak van esélye a nyerésre, ott a Fideszre leadott töredékszavazatok megintcsak ötször-hatszor többet érjenek.
Ami pedig az államosítást illeti, ennek szándéka nemrég merült fel a BKV esetében. Megírtuk, erről szakmai körökben már tényként beszélnek. Információink szerint a szükséges jogszabály-tervezet már el is készült a fővárosi tulajdonú cég átvételére. Úgy tudjuk, az előterjesztést az októberi önkormányzati választás előtt már nem, de az őszi ülésszakban benyújtják az Országgyűlésnek.
Addig persze változhat a koncepció, amely értesüléseink szerint jelenleg jóval többről szól, mint a BKV. Tevékenységi körtől függetlenül minden, közszolgáltatásnak minősülő feladatot ellátó önkormányzati cég "állami tulajdonba vétele" lehetővé válna arra hivatkozva, hogy a nonprofit közszolgáltatás működtetése állami feladat. Ez a fővárosi közösségi közlekedéstől a debreceni távhőcégen át a miskolci vízműig sok mindent érinthet.
Úgy tűnik tehát, hogy a BKV lesz az országos tervek kísérleti terepe. Ebbe pedig információink szerint a korábban a BKV-t - annak minden problémájával és finanszírozási gondjával együtt - az államnak "felajánló" Tarlós István főpolgármester is belement.
A BKV államosításába azonban könnyen beletörhet az Orbán-kormány bicskája, ha abból indul ki, hogy az állami tulajdonba vétel, a központosítás önmagában megoldja az önkormányzati cég évtizedes problémáit. Úgy tudjuk, a BKV és más önkormányzati tulajdonú közszolgáltató cégek állami tulajdonba vételét célzó jogszabályt Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter "környezetében" készítették elő.