Hozzátette, hogy a devizahitelesek helyzetének rendezésében kétlépcsős lesz a törvényalkotás. A kormány álláspontja szerint a "becsapott ügyfelek" részére az összes törvénytelenül elvett pénzt vissza kell fizetniük a bankoknak - mondta Varga Mihály. A rendezés kiterjed valamennyi devizaalapú hitel- és kölcsönszerződésre, valamint a pénzügyi lízingszerződésekre is, illetve az egyoldalú szerződésmódosítás lehetőségét tartalmazó hitel- kölcsön és pénzügyi lízingszerződésekre.
A devizahiteleseket ért tényleges veszteségek elszámolása a második lépcsőben történik, arra szeptemberben tesz majd javaslatot a Nemzetgazdasági Minisztérium, egyeztetve a Magyar Bankszövetséggel, és bizonyos kérdésekben a Magyar Nemzeti Bankkal (MNB).
A kormány szerint az árfolyamrés kérdése viszonylag gyorsan rendezhető, mivel a Kúria kimondta, hogy az MNB hivatalos középárfolyamát kellett volna alkalmazniuk a bankoknak - mondta.
A kabinet javaslatot tesz az elévülés kérdésének világos meghatározására is, amelyről már bankszövetség vezetőit is tájékoztatta. A kormány álláspontja szerint amíg a szerződés hatályban van, addig élő jogviszonyról van szó, elévülés csak a jogviszony lezárulta után indulhat el; ezt rögzíteni fogják a törvényben.
Varga Mihály a szerződések tisztességtelenségének kérdésével kapcsolatban jelezte: meg kell hagyni a lehetőséget mind az ügyfelek, mind a pénzintézetek számára arra, hogy bírósági úton mondják ki, a szerződés tisztességtelen vagy tisztességes volt-e.
A miniszter emlékeztetett arra, hogy a Kúria, június 16-i jogegységi döntésében 7 alapelvet határozott meg, ami ahhoz szükséges, hogy egy szerződés tisztességességét ki lehessen mondani. Ezek az egyértelmű és érthető megfogalmazás elve, a tételes meghatározás elve, az objektivitás elve, a ténylegesség és arányosság, az átláthatóság, valamint a felmondhatóság és a szimmetria elve.
"Én azt vélelmezem, hogy nagyon kevés olyan devizahitel szerződés lehet, amely mind a hét elvárásnak megfelel" - fogalmazott a nemzetgazdasági miniszter.
Kitért arra is: javaslatokat tesznek arra, hogy a tisztességesség vagy tisztességtelenség kimondására irányuló peres eljárásoknál milyen határidőket kell betartani. A kormány álláspontja szerint ez nem lehet nagyon hosszú: abban bíznak, hogy a bírósági döntések legkésőbb október végére megszületnek - emelte ki Varga Mihály.
A Kúria június 16-i jogegységi döntésében kimondta: a devizahiteleknél alkalmazott árfolyamrés tisztességtelen, az árfolyamkockázat tisztességessége azonban csak akkor vizsgálható, ha a pénzintézet nem megfelelő tájékoztatása miatt az átlagos fogyasztó számára a szerződés erre vonatkozó része nem érthető, az egyoldalú szerződésmódosítás lehetősége pedig nagyon szigorú feltételekhez kötött.
MSZP: a kormánynak a forintot is erősítenie kellene
Az MSZP szerint a kormány a devizahitel-problémának csak a kisebb részét oldja meg a Kúria döntésének törvénybe iktatásával, e mellett olyan gazdaságpolitikát kellene folytatnia, ami erősíti a forintot.
Így reagált Burány Sándor, az Országgyűlés költségvetési bizottságának szocialista elnöke Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerdai bejelentésére, miszerint a kabinet még a héten benyújtja a Háznak a Kúria devizahiteleket érintő jogegységi döntése nyomán készülő törvényjavaslatot.
Burány Sándor sajtótájékoztatóján emlékeztetett: a szocialisták 265 forintos euró- és 185 forintos svájcifrank-árfolyam mellett adták át a kormányzást, és ha most is ez lenne az árfolyam, akkor szükségtelen lenne a devizahiteleseket mentő csomag jó része.
Kritizálta a kabinetet, amiért nem tekintette a forint értékét megőrzendőnek, emiatt jelenleg egy euró jóval többe kerül 300 forintnál, a svájci frank pedig 250 forintnál - mondta.
Az ellenzéki képviselő bírálta a Magyar Nemzeti Bank árfolyam-politikáját is, ugyanakkor a devizahitelek kivezetését jó iránynak tartja, csak nem elegendőnek.
LMP: a lépések iránya jó, de a kormány késésben van
Schiffer András elmondta, hogy a Kúria döntését követően néhány órával az LMP politikusai benyújtottak egy javaslatot a tisztességtelen árfolyamrésből származó veszteség visszatérítésére. Véleménye szerint a Fidesz megtehetné, hogy ezt az indítványt sürgősséggel tárgysorozatba veszi, majd el is fogadja.
Az LMP frakcióvezetője közölte, hogy az egyoldalú szerződésmódosítások és az árfolyamkockázat tisztességtelensége csak konkrét perekben deríthető ki. Ezért halaszthatatlan lenne, hogy a parlament elfogadja azt a többször is benyújtott LMP-s javaslatot, amelyik szerint kizárólag jogerős bírói döntés alapján lehetne végrehajtást elrendelni a devizaalapú hitelügyletekben - jelentette ki Schiffer András.
Együtt-PM: a kormány továbbra sem oldja meg a devizahitelesek gondjait
Az MTI-hez eljuttatott közleményben azt írják, hogy ami történik, az kapkodás, "minden korábbi társadalmi partnerség felrúgása", mely a válsághelyzetet nem kezeli, csupán a Kúria döntésére ad egy egyoldalú és rossz választ.
Véleményük szerint mind a kormánynak, mind a bankszektornak van dolga az előállt társadalmi válsághelyzet kezelésében. "A kormány most a bankokon akarja elverni a port, de korábban is láthattuk, hogy ennek végső soron mindig az adófizetők isszák meg a levét" - jelentik ki.
Az Együtt-PM úgy látja, hogy a szerdán bejelentett csomag értelmetlen, káros és hosszú távra lehetetleníti el a növekedést, stagnálást okoz a vállalati hitelezésben, rossz a kis- és közepes vállalkozásoknak, rajtuk keresztül pedig az polgároknak is. A vállalatok beruházásai és bevételei csökkenni fognak, nem teremtenek új munkahelyeket és általában rosszabb gazdasági teljesítmény, további szétszakadó társadalom következik ebből - hangsúlyozzák.
Ráadásul a csomag, a mostani elévülési szabályokkal már megint ugyanannak a jómódú körnek ad újabb 100 milliárd forintot, akik korábban élni tudtak a végtörlesztés lehetőségével - írják.
Az Együtt-PM szövetség szerint megoldást jelenthet a Nemzeti Eszközkezelő feltőkésítése és "valódi működtetése", egy új szociális bérlakásprogram elindítása, illetve az, hogy az állásukat elveszítők két évig csak csökkentett törlesztőrészletet fizessenek.
Azt is kérik, hogy a parlament tárgyalja meg azt a hetekkel korábban benyújtott javaslatukat, ami előírná az árfolyamrés visszamenőleges eltörlését.
Elemző: az árfolyamrés visszafizetése 50-60 milliárd, az egyoldalú kamatemeléseké 400-450 milliárd forint lehet
Gyurcsik Attila, a Concorde Értékpapír Zrt. vezető elemzője szerint Varga Mihály szerdai bejelentése alapján várhatóan az árfolyamrés kérdésében fog tiszta vizet önteni a kormány a pohárba jövő pénteken, arra van tehát esély, hogy az árfolyamrést viszonylag rövid időn belül visszakapják a lakossági devizahitelesek. Az egyoldalú kamatemelések kérdésében ősszel dönt a kormány a teljes devizahiteles mentőcsomag keretei között.
A Concorde vezető elemzője az MTI-nek elmondta: az árfolyamrés viszonylag kis tétel a teljes csomagon belül, az egyoldalú kamatemelések jóval nagyobb nagyságrendet tesznek ki. Számításaik szerint az árfolyamrés visszafizetése 50-60 milliárd forintos veszteséget okozhat a bankrendszernek, az egyoldalú kamatemelések visszafizetése pedig 400-450 milliárd forintos tételt jelenthet. Az OTP-t az árfolyamrés visszafizetése miatt mintegy 6 milliárd, az egyoldalú kamatemelések visszafizetése miatt körülbelül 70 milliárd forintos veszteség érheti.
Gyurcsik Attila azt, hogy a másik bankpapír, az FHB árfolyamán kevésbé érződik a devizahiteles mentőcsomag hatása, a két részvény eltérő likviditásával magyarázta. Az OTP a leglikvidebb magyar papír, befektetői aktívabban, gyorsabban reagálnak, az FHB kisebb piaci szereplő, mozgása is kisebb - magyarázta (Az OTP szerdán 16.54-kor 1,35, az FHB 0,67 százalékos mínuszban volt.)