Jávor Benedek, az Együtt-PM európai parlamenti és Szabó Tímea független országgyűlési képviselő kedden nyílt levélben azt írja: a hitel-megállapodás és az azt kihirdető törvény jogi megalapozottsága és alkotmányossága több mint kérdéses. Álláspontjuk szerint a jogszabály előkészítését nem előzte meg a jogalkotási törvényben előírt hatásvizsgálat elkészítése. Kitértek arra is: az Oroszországgal kötött nemzetközi szerződés alapján a bővítés kivitelezését és üzemeltetését az orosz fél végzi, de ebben az egyezményben – a megvalósítandó blokkok típusán kívül – nincsenek sem technológiai, sem pénzügyi részletek." Vagyis az elfogadott törvény nem felel meg a jogalkotási törvény előírásainak, ami felveti a közjogi érvénytelenség lehetőségét.
Az Együtt-PM szerint súlyos alkotmányossági kifogás is felmerült a kormánytöbbség által elfogadott jogszabállyal kapcsolatban. A hatályos alaptörvény alapján "a központi költségvetés végrehajtása során nem vehető fel olyan kölcsön, és nem vállalható olyan pénzügyi kötelezettség, amelynek következtében az államadósságnak a teljes hazai össztermékhez viszonyított aránya a megelőző évben fennállóhoz képest növekedne". Megjegyezték: a most törvénybe foglalt finanszírozási konstrukció nagy valószínűséggel az uniós vizsgán is elbukik, mivel tiltott állami támogatásnak minősül. A paksi beruházást ugyanis nem piaci alapon, hanem állami szerepvállalással tervezik megvalósítani.
Az Együtt-PM azt kéri, az államfő forduljon az Alkotmánybírósághoz, a törvény alaptörvény-ellenességének vizsgálatát kezdeményezve. Ha az Ab esetleg átengedi a jogszabályt, éljen a politikai vétó eszközével, lehetőséget biztosítva arra, hogy az uniós eljárás(ok) lezárultáig a kormány ne eszközöljön olyan kiadásokat a tervezett paksi beruházással kapcsolatban, amelyek egy brüsszeli vétó nyomán fölösleges ráfordításnak és felelőtlen pazarlásnak bizonyulnának - írják.
Mint a Népszava is megírta: döntést megalapozó hatástanulmányok nélkül hagyta jóvá a Fidesz parlamenti szavazógépezete tegnap a paksi atomerőmű bővítésének finanszírozására kötött tíz milliárd eurós, azaz háromezer milliárd forintos magyar-orosz hitelmegállapodást. A jóváhagyott szerződés amellett, hogy gigantikus nagyságú, óriási árfolyamkockázattal terhelt devizahitel felvételéről szól, több hazai törvényt és nemzetközi egyezményt is sért. Az MSZP szerint minden igennel szavazó politikust súlyos felelősség terhel. Az Együtt -PM számításai szerint minden magyarnak - beleértve, csecsemőt, nyugdíjast - fejenkét hétszázezer forintjába kerülnek az új blokkok.
