A bosnyák Mehmedovics szerint, akit a Guardian szólaltatott meg, nincs kétség a tekintetben, hogy a háborúért Szerbia volt a felelős. „Ők csak azt tették, amit Szerbia parancsolt nekik”
Minthogy a balkáni országok ezen a nyáron szintén megemlékeznek az első világháború kitöréséről, mindegyikük más értelmezést ad a fiatal nemzedékeknek a konfliktust kiváltó gyilkosságról. „Amíg Jugoszlávia létezett, általában ugyanazt a magyarázatot használták az I. világháborúra”- nyilatkozta a londoni lapnak Nenad Sebek, a Centre for Democracy and Reconciliation igazgatója, aki elemezte a régió tankönyveit. „Jugoszlávia eltűnésével eltűnt a magyarázat is, mivel a korábbi Jugoszláviából létrejött államok különböző módokon vélekednek a múltról. Jelenleg a múltat hozzáigazítják bármilyen értelmezéshez, amelyet ezeknek az országoknak a vezető elitje pillanatnyilag akar.”
Az etnikailag megosztott Bosznia-Hercegovinában nincs közös álláspont sem Principet, sem a világháború okait illetően. A boszniai szerb gyerekeknek mást tanítottak, mint a bosnyákoknak és a horvátoknak, akik számára Princip egy Belgrád hátterű politikai gyilkos volt. A boszniai szerbek szerint azonban a gyilkosság csupán ürügy volt Ausztria-Magyarország és Németország számára ahhoz, hogy megtámadják Szerbiát
A megosztás tükröződik a rivális megemlékezésekben is, amelyeket Boszniában tartanak. Egy sor esemény tartanak Szarajevóban, beleértve kiállításokat, koncerteket, és a világ minden részéből érkező, fiatal békeaktivisták találkozóját is. A boszniai szerbek megemlékezéseire Visegrad keleti városrészében kerül sor Emir Kusturica filmrendező szervezésében., míg Szarajevó szerb-lakta keleti részében szobrot állítanak Principnek.
Főleg bosnyák területeken, a tankönyvek szerint Princip csoportját az „Ifju Boszniát szerb titkosszolgálatok támogatták”. A zenicai tankönyv pedig „terrorista csoportnak” minősíti őket. Zeljko Vujadinovics boszniai szerb történész azt állítja, hogy „amit Boszniában ma tapasztalunk, az a jelenlegi politikai mentalitás átplántálása a multba” Zihad Sejic szarajevói történész professzor egyetért azzal, hogy a Bosznia és Hercegovina között 1992-95 kirobbant konfliktus hatásaként átírták a múltat,
Csak Jugoszlávia szétesése után lett Princip szerb hős, akinek Belgrádban is szobrot állítanak. A szerb gyerekek azt tanulták, hogy igaz ügyért harcolt. Időközben a szerb ortodox egyház is nemzeti hősnek nyilvánította a merénylőt
Az I. világháború kirobbanásának okozóját a belgrádi Gavrilo Princip utcán megkérdezettek többsége nem Szerbiában látja, mivel a két Balkán-háború után meggyengült Szerbiának nem állt érdekében ismét háborúzni. „A háborúért Ausztria-Magyarország a felelős és az a birodalmi törekvés, hogy az egész Balkánt bekebelezzék”- mondja egy elárusítónő.
A szerb iskolai tankönyvek fenntartják, hogy „a világháború fő oka a nagyhatalmak küzdelme volt a gazdasági hatalomért és az Európa feletti uralomért.” A hetedik osztályos olvasókönyv szerint az osztrák-magyar monarchia számára csak ürügy volt Ferenc Ferdinánd meggyilkolása arra, hogy a „régóta vágyott „háborút megindítsák Szerbia ellen, noha a szerb kormány nem volt felelős a merényletért”
Egy másik fejezet nagy teret szentel Szerbia és Montenegró hősies harcának és megemlíti, hogy a támadók háborús bűntetteket követtek el a szerbek ellen. „A tankönyv szerint az osztrák hadsereg „tömegével tartóztatott le civil polgárokat, felégetett falvakat, megkínzott civileket, betiltották a szerb nemzeti szimbólumokat és a cirill írást”.
A horvát iskolákban azt tanítják, hogy Szerbia egyike azon országoknak, amelyek felelősek a háború kirobbantásáért. Ezt azzal indokolják, hogy Szerbia területének kiterjesztésére törekedett és támogatta a terroristákat. A gimnázium IV. osztályának történelemkönyve azt állítja, hogy „Szerbia területi expanzióra törekedett, a balkáni háborúkig oszmán kormányzás alatt álló területeket illetően, és megzavarta Bosznia-Hercegovina annektálása az Osztrák-Magyar Monarchia által, amely területekre Szerbia is igényt tartott. Az „Ifjú Bosznia” csoportot „illegális terroristáknak” tartják, akik támogatták a „a Nagy-Szerbia” gondolatát.
Martin Previsic történész azt állítja, hogy a Nagy-Szerbia megteremtésének gondolata a 19. századtól kezdve végigvonul a horvát tankönyvekben és belenyúlik a két világháború és a volt Jugoszlávia történetébe. Egyes zágrábi szülők azonban nem biztosak abban, hogy a háborúért Szerbia lenne a felelős. „Az osztrák- magyar birodalom alóli felszabadítás gondolata jogos volt, bár még nehéz Gavrilo Principet hősnek látni”- mondta Drazenka Kosic.
Az albán többségű Koszovó fővárosának, Pristinának lakói, emlékezve Belgrád közelmúlti erőszakos elnyomó politikájára,, határozottan kijelentették, hogy a szerb agresszió volt az I világháború kirobbanásának döntő tényezője. Ajvaz Abazi helyi lakos szerint” az egész világ szenvedett Szerbia miatt”
A koszovói iskolás gyerekek azonban jelenleg a történelemnek azt a változatát tanulják, amely még mindig erősen hasonlatos a volt jugoszláv tankönyvekhez, amelyben Szerbiát viszonylag rokonszenvesnek állítják be, mert arra törekedett, hogy elkerüljön egy háborút. Arben Arifi, a koszovói Történelmi Intézet igazgatója szerint ennek az az oka, hogy „a szerzők, akik az iskolai történelemkönyveket írták, a függetlenség előtt és után, többé-kevésbé ugyanazok” Egy mások politológus történész, Shkelzen Gashi szerint azonban a koszovói iskolakönyvek” tele vannak „pontatlanságokkal, hazugságokkal és hamisításokkal, amelyek növelik az iskolások között a gyanakvást Szerbia iránt”.
A macedón tankönyvek úgy írják le a konfliktust, „mint az első imperialista háborút”, de inkább Macedónia később bekövetkezett területi felosztására koncentrálnak. A macedónok ezért Bulgáriát és nem Szerbiát hibáztatják.
A macedón felfogás Ausztriát, Olaszországot és Németországot tartják a felbujtóknak, akik csak ürügyül használták a merényletet. Bulgáriát viszont azzal vádolják, hogy expanzionista politikát folytatott, és arra törekedett, hogy a háborút kihasználva elcsatolja egész Macedóniát.
Szarajevóban az embereket nem érdekli, hogy az iskolások mit tanulnak az I világháborúról „Annyira távol van, hogy el kellene már felejteni” mondja Adnan Tepic. Atija Masic viszont azzal érvel, hogy „a gyerekeknek csak a tényeket kell tanítani, minden előítélet nélkül”.
Csekély a remény hogy a Balkán különböző etnikumai és politikai csoportjai megtalálják a közös nézőpontot, nyilatkozta Zijad Sehic történész professzor „Ebben a témában soha nem fogunk egyetértésre jutni, mivel az álláspontok túlságosan messze vannak egymástól. Soha nem lesz közös igazság”.
