Még a rendkívüli parlamenti ülésszak vége előtt terjessze be a kormány a devizahiteles mentőcsomag első részét - szólította fel Rogán Antal a Fidesz frakcióvezetője a kabinetet a parlament tegnapi ülésén.
Rogán szerint elő kell készíteni a jogi megoldást, hogy akikkel szemben tisztességtelenül jártak el a bankok, visszakaphassák az őket illető pénzt, amelyhez normál esetben csak peres úton juthatnának hozzá. A frakcióvezető szerint ez az első lépés, a következő a devizahitelek végleges kivezetése.
Rogán napirend előtti felszólalására reagálva Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) parlamenti államtitkára válaszolt: már a szerdai kormányülés napirendjén szerepelni fog a kérdés. Először a jogi megoldásokat kell megtalálni, majd egy olyat, ami gazdasági értelemben is véglegesen kezeli a kérdést - közölte Tállai András.
A frakcióvezető és az államtitkár szavai alapján úgy tűnik, hogy legalább az árfolyamrés kérdését szeretné rendezni a Fidesz-kormány a nyár előtt. Ez szakértők szerint 100 milliárd forint visszafizetését jelenti az adósoknak.
Az árfolyamrés kérdése a többi nyitott kérdéshez viszonyítva egyszerű, a hitel folyósításakor és a törlesztéskor vételi és eladási árfolyamok helyett egységesen a Magyar Nemzeti Bank (MNB) középárfolyamán kell számolni. Emellett az egyoldalú szerződésmódosítások kérdését kellene még rendezni, ez becslések szerint 300 milliárd forintjába fog kerülni a bankszektornak. Az egyoldalú szerződésmódosítások ügye problémásabb.
Magát az egyoldalú kamatemelést ugyanis nem tiltja a törvény: a hosszú lejáratú hitelek esetében változhatnak a külső körülmények, amelyek hatással vannak a hitelkamat alakulására. Ha a kormány olyan törvénymódosítást kezdeményez, amely minden egyoldalú szerződésmódosítást eltöröl, akkor ezek a közgazdaságilag megalapozott kamatemelések is eltörlődnek. Azt egyelőre a piac is csak találgatja, hogy a kormány mit ért a devizahitelek "végleges kivezetése" alatt.
A pesszimista forgatókönyv szerint az adósmentés minden költségét a bankoknak kell állni, az optimistábbak szerint pedig a kormány és a bankok közötti megállapodás eredményeképp a veszteségek egy részét a pénzintézetek leírhatják a bankadóból.
A probléma átfogó rendezése sokba fog kerülni a bankoknak, de felszámolja azt a morális kockázatot, hogy az adósok azért hagyják abba a törlesztést, mert egy újabb mentőcsomagra várnak - véli tegnap kiadott elemzésében a Moody's hitelminősítő.
Emlékezetes: a kormány tavaly augusztusban jelentette be, hogy kivezeti a devizahiteleket a piacról, ám azóta sem történt semmi. Pontosabban egyvalami történt: a 90 napon túli késedelemben lévő devizaalapú lakáshitelek aránya 16,6 százalékról 23,7 százalékra emelkedett.
A devizahitelek kérdésének rendezésével a Moody's szerint annak is csökken a valószínűsége, hogy a kormány további büntetőintézkedéseket szabna ki a bankokra. A hitelminősítő szerint tehát a bankok rövid távon veszteségeket könyvelnek el a devizahitelek miatt, de hosszabb távon érvényesülnek a kedvező hatások is: csökken a nem teljesítő hitelek aránya.
A Fitch Ratings legutóbbi elemzésében kitért arra, hogy a magyar bankszektor tőkeerős, de kedvezőtlen a bankok működési környezete, és nő a nem teljesítő hitelek aránya. A Fitch szerint nem múlt el annak a kockázata, hogy a kormány súlyos veszteségeket okoz a bankoknak, miközben kivezeti a devizahiteleket.
