Európában óriási csalódást keltett, hogy a február 9-én megrendezett referendum, amelyen a helyiek megszavazták a Svájci Néppárt (SVP) javaslatát, melynek értelmében a korábbi évtizedekhez hasonlóan ismét kvóták alapján szabályoznák a bevándorlást. A populista párt sikeresen játszott a svájciak bevándorlókkal kapcsolatos aggályaira.
A svájci politikai életet is sokkolta a referendum eredménye, amely miatt fagyossá vált az alpesi állam és az EU viszonya. Didier Burkhalter elnök májusban azt közölte, az országban két éven belül népszavazást rendezhetnek az Európai Unióval való viszonyról.
Sokáig kérdéses volt, hogy a referendum eredményét miként ültetik át a gyakorlatba. A parlament már öt hónapja vitázik a kérdésről. A svájci kormány két tűz közé került. Egyfelől nem mehet szembe a választók akaratával, másrészt viszont az Európai Unióval való kapcsolatot sem akarja veszélyeztetni.
A kabinet végül olyan döntést hozott, melynek értelmében 2017-től ismét kvóták szerint korlátoznák a bevándorlást. Minden évben új és új kvótákat határoznának meg annak függvényében, mire jutnak a kantonokkal, a szociális partnerekkel és a gazdasági szakértőkkel folytatott egyeztetések során.
A svájci állampolgárok elsőbbséget élveznek a munkaerőpiacon. Ha tehát egy munkahelyre többen jelentkeznek, köztük egy svájci is, így a helyi pályázhat a legnagyobb eséllyel. Ennek részleteit azonban egyelőre nem dolgozták ki. A menekültek számára is kvótákat határoznak meg. Ugyanakkor egyéni elbírálás alapján meghosszabbíthatják tartózkodási engedélyüket. Négy hónapig kvóta nélkül is tartózkodni lehet az országban.
Bár a kormányzat nem akarja összerúgni a port az EU-val, a tervezett intézkedések sértik az unióval megkötött szerződéseket, hiszen Bern már nem garantálja azt, hogy a jövőben nem diszkriminálja az uniós állampolgárokat.
Az Európai Bizottság már korábban utalt arra, hogy a Svájc illetve az Európai Unió által 1999-ben megkötött, a szabad munkaerő áramlásáról szóló kétoldalú szerződésben foglaltakat nem kívánja újratárgyalni, ráadásul a közlekedésre, a mezőgazdaságra, kutatásra és egyéb kérdésekre utaló cikkelyek nem mondhatóak fel külön-külön.
A nacionalista Svájci Néppárt máris támadta a berni kormány tervezett intézkedéseit. A párt szerint először át kell ültetni a gyakorlatba a referendum „vívmányait”, s csak ezután lehet szó arról, hogy a kabinet Brüsszellel egyeztessen. A svájci vállalkozók szervezete, az Economiesuisse szerint viszont nagyobb óvatosságra lenne szükség a kabinet részéről.
Egyelőre nem lehet felmérni, hogy a népszavazás gyakorolt-e hatást az eltelt hónapokban a bevándorlásra. Az országban 1,9 millió külföldi él, amely az összlakosság 23,5 százaléka, s 4,1 százalékkal több az előző évhez viszonyítva. Ugyanakkor ez kisebb arányú emelkedés, mint 2012-ben.
Az SVP számára a bevándorlás mérséklése csak egy állomás volt. A párt nem titkolt célja, hogy meg akarja akadályozni Bern és az EU további közeledését. A kormány rendre azt hangoztatja, nem célja az uniós integráció, csak a Brüsszellel ápolt kapcsolatok új alapra való helyezése.
Christoph Blocher, az SVP szellemi vezére a napokban nagy csinnadrattával mutatta be EU-ellenes csapatát.