A legnagyobb veszélyt továbbra is a bányatavak és a természetes fürdővizek rejtik, kellő elővigyázatossággal azonban elkerülhetőek az életveszélyes sérülések vagy a halálesetek - figyelmeztet Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) szóvivője. A bányatavaknál a kiszámíthatatlan, hirtelen mélyülő mederrel is számolni kell. A legnagyobb veszélyforrás azonban az, hogy nem lehet tudni, mi minden található a víz felszíne alatt. "Hirtelen belesétálni, beleugrani, víz alá merülni úgy, hogy nem tudjuk, mi van lent, mi sérthet meg bennünket, mibe akadhatunk bele, egyaránt veszélyes lehet" - mondta lapunknak Lengyel Norbert vízimentő, a Vízimentők Magyarországi Szakszolgálatának (VMSZ) csoportvezetője.
A bányatavak mellett a folyóknál is fokozottan figyelni kell, mert a meder mélysége kiszámíthatatlan. Az erős sodrás és az örvények is veszélyesek, még a gyakorlott úszók számára is. Mindemellett továbbra is érvényben vannak az unalomig ismert, de változatlanul fontos fürdőzési "alapszabályok": felhevült testtel senki ne ugorjon vízbe, közvetlenül étkezés után, valamint alkohol vagy gyógyszer hatása alatt sem ajánlott bemenni a vízbe. Az OMSZ szóvivője azt javasolja a fürdőzőknek, hogy a természetes vizeknél a strandolásra kijelölt helyeket válasszák, hiszen ott - a mélység és a víz tisztaságának ellenőrzése mellett - baleset esetén a szakszerű segítség is rendelkezésre áll.
Az ország legnépszerűbb természetes fürdőhelye, a Balaton szintúgy tartogathat nem várt veszélyeket. A VMSZ csoportvezetője szerint a tónál mindig ügyelni kell a viharjelzésre, hiszen a balatoni viharok rövid idő alatt, hirtelen csaphatnak le a fürdőzőkre, szörfösökre. Be kell tartani a vízimentők kéréseit. Lengyel Norbert elmondta, évről évre visszatérő balesettípus, hogy valaki fejest ugrik a sekély vízbe, nyaki gerincsérülést szenved, ami könnyen bénulást, legrosszabb esetben halált okozhat. Az OMSZ kiemeli: minden víztípusnál, úgy a folyóknál, mint a Balatonon, a fürdőzőknek a vízi sportok kedvelőire is figyelniük kell: az utóbbi években több olyan balesethez is riasztották a mentőszolgálatot, ahol vízi járművek okoztak sérülést. Az intés szörfösökre, vitorlázókra, jetskisekre éppúgy vonatkozik, nem szabad önfeledten száguldozni a fürdőzők közelében.
A Balaton partján - és a vizen - a Vízimentők Magyarországi Szakszolgálata jól képzett önkéntesei vigyázzák a pihenők és a sportolók épségét. Lengyel Norbert szerint a "húzósabb" nyári napokon előfordul, hogy a riasztások egymásba érnek a Zánkai Mentésirányítási Központban, ám még sohasem fordult elő, hogy a vállalt feladatokat ne tudták volna teljesíteni. A csaknem ezer fős aktív tagsággal rendelkező civil szervezet mindent elkövet a biztonságos fürdőzésért. Bagyó Sándor, a VMSZ elnöke a Népszava megkeresésére elmondta: egyesületük olyan önálló, civil közhasznú szervezet, amely állami feladatot lát el - nem állami költségvetésből. "Nem jellemző, hogy az állam ezzel az üggyel túl sokat foglalkozna, sőt, az állam kifejezetten rosszul kezeli az operatív vízimentés helyzetét" - mondta az elnök, kiemelve: évi költségvetésük hetven százalékát maguk teremtik elő.
"Sokat dolgozunk azért, hogy jól fejlődő szervezet legyünk. Az életmentésért nem lehet pénzt kérni, viszont sokba kerül. Bevételeink rendezvény-, illetve strandbiztosításból, vízieszköz-mentésből, tanfolyamok bevételeiből, illetve más, magán- és céges támogatásokból származnak. Az állami támogatás siralmasan kevés, néha, egy-egy pályázat útján jutunk csak ilyen forrásokhoz. 2010-2011-ben viszont semmilyen állami pénzt nem kaptunk, nincs normatív finanszírozás".
Bagyó Sándor arra is kitért, hogy júniustól szeptemberig szervezetük szakmai együttműködés keretein belül segíti az OMSZ munkáját, hiszen az állami mentőszolgálatnak sehol sincs vízimentési kapacitása. Bagyó Sándor egyesületük kemény, önzetlen munkáját emeli ki. A vízimentők önkéntesen, főállásuk mellett, szabadságuk, szabadidejük terhére végzik munkájukat, elhivatottságuk töretlen. "Vannak még lefedetlen foltok, sok a feladat, de tudjuk, hogy merre akarunk menni" - teszi hozzá.
