hitel;törlesztés;

- Tíz százalékkal kisebb lehet a törlesztőrészlet

Csaknem négymillió forinttal jobban járt az az adós, aki 2007-ben 20 évre vett fel 7 millió forint hitelt, mintha ugyanakkor svájcifrankban adósodott volna el - számolta ki egy átlagos adós helyzetét a Bankmonitor.hu.

Ez természetesen nem jelenti azt, hogy az adósoknak 3-9 millió forint jár vissza: a Kúria döntése értelmében ugyanis az árfolyamkülönbözetből adódó veszteség az adóst terheli, és csak a jogosulatlan kamatemelés és az árfolyamrés költségére számíthat.

A portál számításai szerint négy százalékos árfolyamrés ennél a hitelnél 300 ezer forintot jelent, míg 2 százaléknyi indokolatlan kamatemelés 900 ezer forintot. Az adós ennek a veszteségnek az elmúlt öt évben keletkezett részét kapja meg: de feltehetően nem készpénzben, hanem leírják a tőketartozásából. Ez a bankmonitor számításai szerint a fenti hitelnél 11 százalékos törlesztőrészlet-csökkenést eredményezne.

Az azonban kérdéses, hogy a bankoknak és az államnak mennyibe fog kerülni az újabb adósmentés. Egyelőre nem állnak rendelkezésre a kormányzatnál, illetve a kormánypártoknál olyan számítások, hogy milyen költségekkel járhat a devizahitelek kivezetése a hitelpiacról - közölte Gulyás Gergely, a Fidesz országgyűlési képviselője. A bankokra vonatkozóan a sajtóban korábban megjelent számok szerint az árfolyamrésen 100 milliárd forintot, míg az egyoldalú kamatemeléseken 300 milliárd forintot bukhatnak a pénzintézetek. Gulyás Gergely az elmúlt napokban azonban tett olyan nyilatkozatot, amely arra utalt, hogy a kormány a törlesztés árfolyamát is átírná.

Kiugróan emelkedett áprilisban a közszférában foglalkoztatottak száma és keresete is a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint. Áprilisban a nemzetgazdaság egészében bruttó átlagkereset 4,1 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest, a közfoglalkoztatottak nélkül 6,7 százalékos volt az emelkedés. A vállalkozásoknál 4,6, a költségvetési szférában 12,8 százalékos volt a keresetnövekedés, a közfoglalkoztatottak nélkül.