Kern András Gondolj rám című készülő filmjének főszerepében orvost játszik, aki maga is szembesül a halálos betegséggel. Nem akarja, hogy szerettei és barátai bánkódjanak, ezért a maga módján shakespeare-i formátumú megoldáshoz folyamodik.Elhatározza, hogy ha nem is gazember, de elviselhetetlen, undok fráter lesz, hogy lehetőleg minél biztosabban mindenki megutálja, senkinek eszébe se jusson megsiratni.
Ebből az alaphelyzetből kerekedik ki a fordulatokkal megtűzdelt, fanyar komédia. Kern András azt mondja, nem művészfilmet rendez és nem is közönségfilmet, hanem szándéka szerint olyan mozit, amihez a néző szívesen ül be. Aminek bája van és sármja, és megérinti a közönséget. Kern András első játékfilmjét 1995-ben rendezte, akkor karmestert alakított, mellette Eszenyi Enikő volt a női főszereplő. A Gondolj rám című filmben ismét Eszenyié a női főszerep. Feltételeztem, nem lepte meg a felkérés.
- Nagyon meghatódtam. Jól esett, hogy András ismét engem választ partneréül az első filmje után - mondta Eszenyi Enikő. -. A Sztracsatellát 19 éve forgattuk, és igazán jól esik, hogy most újra együtt játszhatom vele a filmjében. Amikor megismerkedtünk,
én még nagyon kicsi voltam. Annak már 32 éve, hogy beléptem a Vígszínházba, és az első közös színházi fellépésünk Alekszander Mitta - ki ismeri ma ezt a nevet? pedig érdemes lenne! - Ragyogj, ragyogj csillagom című csodálatos filmjének színpadi átirata volt, Sándor Pál rendezésében.
András ebben az előadásban ismert meg engem, tapasztalta ki, hogy milyen színpadi partner vagyok. Azóta egyazon színháznál vagyunk, sokszor játszottunk együtt. Sokszor rendeztem, aztán a főnöke is lettem, most pedig ő lesz a főnököm a filmben. Mindig nagyon közel álltunk egymáshoz és nagyon sokra tartom őt. Eszenyinek egy halálosan beteg férfi feleségét kell eljátszania a filmben. Felmerül tehát a kérdés, mi ebben a szerepben az igazi kihívás?
- Olyan feleség vagyok, aki egyik pillanatról a másikra elkezd nem érteni bizonyos helyzeteket. Meghökkenve áll olyan fordulatok előtt, amire nem találja a magyarázatot. Az addig legjobb férj, legszeretettebb apa és legkedveltebb orvos, akit mindenki szeret, elkezd egészen váratlan módon más személyiséget ölteni.
Mint aki kibújik a bőréből és felesége nem tudja, miért. Megváltozik, de a feleség igyekszik mindent megtenni érte.Nem egyszerűen a férje halálos betegségében kell megtalálnia a megfelelő viselkedést, hanem egyik pillanatról a másikra egészen szélsőséges helyzetekkel kell szembesülnie.
A Vígszínház igazgatójaként a többszörös elfoglaltság és tripla teher is közrejátszhatott abban, hogy Eszenyivel az utóbbi években ritkán találkoztunk a vásznon. Nem is beszélve az okok legsúlyosabbjáról, a magyar film a ínséges éveiről, illetve az igényes televíziós drámai műfajok valóságos kihalásáról. De a színház túlsúlya mellett a magyar film változatlanul érdekli ma is.
- Odafigyelek a magyar filmre és mindig örülök a sikerének.
Nagyon büszke voltam Szász Janira, amikor tavaly A nagy füzettel megnyerte Karlovy Varyban a Kristály Glóbuszt, illetve most Mundruczó Kornélra és a Fehér Isten cannes-i sikerére, a szekciós fődíjára. Ma a film világában nehezen mennek a dolgok, s öröm, hogy ez a két nagyszerű alkotó mégis meg tudta mutatni a tehetségét.
Magam mindig boldog vagyok, ha kirándulhatok a film világába, nem áll tőlem távol még a kisebb feladat sem. Tavaly ősszel Hartung Attila, az egyetem rendezőszakos hallgatója hívott meg a Vértestek című kisfilmjébe, mentem örömmel. Eszenyi Enikő arcát mindig nagyon szerette a kamera, annyi filmszerep és színházi rendezés után tehát az sem lenne meglepő, ha eszébe jutna, hogy filmet rendezzen.
- Már belekóstoltam. Csináltam reklámfilmet és megrendeztem Presser Gábor videoklipjét, aminek éppen Ragályi Elemér volt az operatőre. A színházban is számos alkalommal használunk az előadásokhoz mozgóképet, amit mi magunk állítunk elő. Már forgatókönyvet is írtam, az egyik Nagy Karola erdélyi írónőről szólt, a másikról nem beszélek, mert könnyen elképzelhető, hogy nem lefutott lehetőség és komolyabban kezdek majd foglalkozni vele, mint lehetséges filmtervvel.
A Gondolj rám fanyar humorú vígjátéknak ígérkezik, Kern emblematikus, fanyar humorából következtetve. A címet Presser Gábor egyik dalától kapta, a filmbeli főorvos szabadidejében ugyanis egy négytagú orvos-zenekar tagja és élete nagy vágya, hogy egyszer elénekelje ezt a Presser-nótát. A filmben el is fogja, de addig belekóstol abba, milyen átélni egy szép, vidám történet a halálról. Vámos Miklós nevezi így a Gondolj rám történetét, amelyet a rendező felkérésére írt.
Kern András bevallása szerint egyáltalán nem tud történetet kitalálni, szerkeszteni, bonyolítani, viszont ahhoz ragaszkodott, hogy ő írja a filmbeli párbeszédeket. Bármily meglepő azonban, a "szép vidám történet a halálról" meghatározás a 22-es csapdája című regény írójától, Joseph Hellertől származik. (Magát a regényt annak idején történetesen Kern írta át színpadra, amiből kitetszik, hogy Heller mindkettőjük szívéhez közel áll.)
Vámos szívesen elmesélte, hogyan született sok éve a ma forgó magyar film ötlete Amerikában. - A nyolcvanas évek végén a Yale egyetem filmes szakán tanítottam - idézte fel -, amikor ellátogatott a tanszékre Joseph Heller. Bemutattak neki, mint magyar írót, s akkor kérdezte tőlem, hogy írtam-e már szép, vidám történetet a halálról. Később valóban írtam egy ilyen történetet egy halálos beteg férfiről, aki nem akarja - akárcsak Örkény István, aki írásba is fektette -, hogy utána gyász maradjon.
Az én pár oldalas novellám hőse ezért mindenféle szemétségeket kieszel, hogy megutáltassa magát mindenkivel, aki szereti. A sztoriból sem Rózsa Jánosnak, sem Simó Sándornak nem sikerült filmet összehoznia, így fiókba került. Amikor Kern András felhívott egy történetért, kiderült, hogy ő nagyon is el tudja képzelni filmnek a szép, vidám történetet a halálról. Ehhez persze éppen az a fajta művész kell, mint amilyen Kern, mert szerintem ez a szituáció, ez a fajta halálraítélt szerep nagyon jól illik hozzá.
A munkamegosztás remekül ment. Eleve megbeszéltük, hogy neki csak a történet kell, a jelenetsorok, s a párbeszédeket ő írja meg hozzájuk. Én majd húsz évig dolgoztam dramaturgként a filmgyárban, pontosan tudom, hol van a forgatókönyvíró helye és én vagyok az az ideális szerző, aki nem sértődik meg, ha valami nem tetszik a rendezőnek.
A történetet Kern András rám bízta, ő pedig megírta a dialógusokat. Küldözgettük egymásnak emailen a részleteket. Így ment. Az általam kitalált jelenetsorokhoz jellegzetesen kernes dialógusok születtek.
Ha Ragályi Elemér áll a kamera mögött, Eszenyi Enikő szerint minden színésznő biztonságban érezheti magát, Ragályi ugyanis az az operatőr, aki mindig megtalálja a lehető legelőnyösebb nézőpontot a felvételhez. - Szerintem ez azért van, mert engem soha sem a technika, hanem mindig az ember érdekel - mondta Ragályi. - Az emberi arc, aminél izgalmasabb dolgot nem is lehet fotografálni. Ezért aztán soha nem tettem magam függővé a technikától.
Akár egy szál kézikamerával, akár a legnagyobb technikai felszereléssel dolgozom, mindig a magam szemén át láttatom a világot. És akkor amit rögzítek, abban a képben ott van a kézjegyem, az, ahogy én rögzítem a látványt. Nem a kamera a lényeg, hanem aki mögötte áll, tehát hogy a kép megválasztásakor mire vagyok kíváncsi a világból s mennyire pontosan tudom képkivágással, az emberi arcokkal elmondani azt, ami a forgatókönyvben van.
Jó ideje nem volt itthon feladatom, legutóbb Grúziában dolgoztam. Az ott fotografált Cornfield című film nemsokára a Karlovy Vary fesztiválon éppen versenytársa lesz a magyar Szabadesésnek. Boldog vagyok, hogy a Gondolj rám fotografálásához Kern András rám gondolt, s most ismét magyar filmben állhatok a kamera mögé.
